A pandémia tulajdonképpen egy biológiai krízishelyzet – Bagdy Emőke szerint talán így lehetne röviden és tömören összefoglalni, hogy mit jelent világjárvány.
Forrás: Facebook
Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus úgy véli, ez az időszak különösen megterhel minket magyarokat, a vizsgálatok ugyanis azt bizonyítják, hogy sokkal kevésbé tűrjük a bizonytalanságot, mint más nemzetek.
Depressziós nemzet a magyar – gyakran halljuk a mindennapokban ezt a kifejezést, de vajon érvényes-e ez, különösen most, a járvány időszakában. A Metropol ennek járt utána Bagdy Emőke segítségével, aki tanácsokat is adott a járvány átvészeléséhez.
Nehezen bírjuk a feszültséget
– Beégett a köztudatba, hogy mi magyarok depressziósak vagyunk. Ez így magában nem érvényes, mert Kopp Mária „magyar lelkiállapot” vizsgálatai szerint, a lelkesedésre való hajlammal együtt jellemez minket. Ha törekvéseink, küzdelmeink nem érnek célba, ha sorra veszteségeket szenvedünk, akkor valóban hajlamosak vagyunk a csúcsról a mélybe zuhanni – idézte fel a Metropolnak Bagdy Emőke a hazai kutatás eredményeit, amelyek azt is igazolták, hogy más európai nemzetekhez képest magasabb a biztonságigényünk és alacsonyabb a bizonytalansági feszültség tűrésünk.
Sajátosan ugyanakkor a legindividualistább nemzet is vagyunk. Erősen védjük azt, ami a miénk, hisz a történelem során már oly sokszor voltunk vesztesek, megfosztottak. Most az életünk került veszélybe, egészségünket fenyegeti a vírus. Krízisben élünk.
Tévképzetekhez is vezethet a vírus miatti bizonytalan állapot
A koronavírus derült égből villámcsapásként tört rá az életünkre, és a kezdetek óta sok téves magyarázat született vele kapcsolatban.
–A krízis általában hasonlít a földrengéshez. Hirtelen jön, nehezen tudjuk kontrollálni és maradandó károkat okozhat.
A pandémia pedig tulajdonképpen egy biológiai krízishelyzet, mintegy a harmadik világháború.
Ekkor felerősödik a Kopp Mária által sokat idézett anómia jelensége is, amikor már nincs, amiben igazán bízhatnánk, mert a vírus mint hatalom nem hagyja magát megfékezni, leigázni. Kétségbeesettségünkben pedig sokszor már a tudomány üzeneteiben sem bízunk. Sőt,egyeseknél még olyan tévképzetek is előjönnek, hogy például a vírus nem létezik és sajnos vannak a vakcina hatékonyságában kételkedők – mondta Bagdy Emőke.
A megoldás az összefogásban rejlik
Korábban több tanulmány is rávilágított arra, hogy nekünk, magyaroknak a szabadság a legnagyobb szükségletünk. Ezért is viselnek meg minket különösen a korlátozások, írja a Metropol.
– A járvány ugyanakkor a gyerekekben is komoly törést okozhat, hisz a szülők, akiket korábban mindenhatóknak láttak, most tehetetlenek, szorongók, nem mutatnak utat a krízisből való szabadulásra. Egy-egy ember úgysem találhat megoldást, ez az összefogásban rejlik. Abban, hogy egyetértve betartjuk a szabályokat, felvesszük az oltást és vigyázunk egymásra – jelentette ki a klinikai szakpszichológus.
Szükségünk van a lelki edzésre
Bagdy Emőke szerint ebben a nehéz helyzetben nemcsak a testünk, de a „lelkünk izmait”, azaz a reménységünket is erősíteni kell. A szakember megosztotta azokat a tanácsokat, amelyeket a mindennapokban ő maga is alkalmaz.
1. Sok mozgás, szabad levegő, légző- és mozgásgyakorlatok, a nordic walkingtól a futásig minden mozgás kincset ér.
2. Beosztott idejű monitorhasználat, szünetidőkkel.
3. Derűs és kreatív családi programok az izolációs helyzetekre, a humor, a derű, az optimizmus viszonyulásmódjának gyakorlása.
4. A szeretetkapcsolatok erősítése.
5. Egymás hitének támogatása arra nézve, hogy minden rossznak van vége.
6. Előretekintő jövőtervezés, egymás segítése és pozitív megerősítése.
7. Segítsük elő az oltás szükségességéről meggyőzést, legyünk ebben is aktívak. Az oltás életben tartó sorsmegoldás, amelynél biztosabb módszer egyelőre nincs.
