A napokban tartottak gyakorlatot a Magyar Honvédség mesterlövészei, melyről Facebook oldalukon is büszkén számoltak be. Az akció kapcsán sokakban felvetődhet, hogy mégis mennyiben felelnek meg a valóságnak az efféle katonákról alkotott sztereotípiák?
Szinte természetes, hogy az igaz történetek által inspirált filmek is a valóság mindössze egyetlen szeletét mutatják be. Ráadásul az ilyen mozikban majdhogynem minden egyes leadott lövés célba is talál. Ám a valóságban számos körülményen múlik, betalál-e a katona, avagy sem.
Honnan süt a nap?
Fontos tényező lehet
a páratartalom, a légnyomás, a csapadék, vagy éppen a szélerősség, illetve a szélirány.
Az efféle kalkulációk során figyelembe kell venni a lövedék forgó mozgásából adódó iránytól való eltérését is, de előfordul, hogy keresztszelekkel egyaránt számolni kell – az érintettek zöme ballisztikai programokhoz folyamodik e célból.
Mára meglehetősen modern fegyverekkel, lőszerekkel, valamint optikákkal látják el a mesterlövészeket, ennek ellenére – megint szembe menve a filmekkel – nem mindig ezek a katonák veszik távcső alá a fontosabb célpontokat. Mivel azok egy légitámadás során nagyobb valószínűséggel elpusztíthatók, ezt a szerepet bizonyos körülmények között átvették a drónok és egyéb repülőeszközök.
Egyszemélyes hadsereg
Mindezek ellenére adott helyzetben egy mesterlövész tud a leghatékonyabb támogató elem lenni.
Egy ilyen katona akár egy szakasznyi erőt is feltartóztathat, illetve lelassíthat, pozícióját ugyanis roppant nehéz, sőt az esetek többségében szinte lehetetlen meghatározni.
