Két napja még harminc centis hó esett nálunk, és bizony 8 fokot mutatott nappal a hőmérő, aztán meg jött a 19 fok. Jól megsínylették a növények a szeszélyes időjárást. Utánajártunk hogyan lehet megmenteni őket.
Gyümölcsfák, kitett növények
Az áprilisi fagyokra már csak azok bizonytalan természete miatt sem lehet igazán felkészülni. Ha már a rügypattanás után üt be a fagy, sajnos nemigen lehet megmenteni az adott növényt. Ilyenkor, amennyiben szükségesnek érezzük a beavatkozást, le kell vágni a fagyott részeket, illetve megkezdjük a tápanyagpótlást, hogy a többi rügy kibontásához új erőre kaphasson a fa.
– Ha valaki komolyan akar foglalkozni a kertjével, mindig a megelőzésre kell hangsúlyt fektetnie – emelte ki Olti Gábor, a Midori Garden főkertésze. A kültéri szoliter növények, mondjuk a gyümölcsfák esetében például roppant körültekintően fel lehet készülni a fagyokra: beburkolhatjuk őket paplannal, illetve egyéb textíliákkal. Ha nem egy kimondottan trópusi fajt, talán egy pálmát hagytunk kinn a hidegben, akkor általánosságban azért elmondható, hogy az erre az égövre szánt növények alapvetően fel vannak készülve az időjárás változékonyságára. Ennek értelmében képesek egy esetleges fagykár esetén többé-kevésbé „helyre rakni magukat”.
Veteményes
A veteményesben a kikelt zöldborsó, sárgarépa, spenót, sóska magoncok talaját kapálással fel kell lazítani, így ugyanis elősegíthetjük a gyökerektől behálózott, felső talajréteg felmelegedését. A palánták jelentős mennyiségű vizet igényelnek, vagyis fokozottan táplálni kell őket, méghozzá lehetőség szerint langyos esővízzel, valamint elegendő műtrágyával.
Csirketrágyával felkészíthető a növény a szeszélyes időre
A növényeket illető tápanyagok kérdésével kapcsolatban kijelenthetjük, hogy ahány ház, annyi szokás, azaz minden hobbikertész a saját módszerére esküszik. Teljesen mást vallanak a mikorról és a mennyiségről. Bizonyos esetekben ugyan elkerülhetetlen egy-egy kemikália alkalmazása, ám Olti Gábor elsősorban a szerves trágyára esküszik, így csapatával is ezeket alkalmazza a gyakorlatban.
Az esetek túlnyomó többségében például csirke-, vagy éppen csonttrágyát vetnek be, ennek pedig egészen egyszerű oka van: az efféle tápanyagok visszaállítják a talaj életegyensúlyát, így a növények képesek felerősíteni az immunrendszerüket.
– Egy erős gyökérzettel és immunitással rendelkező egyed sokkal nehezebben kap el egy esetleges fertőzést, valamint hatékonyabban tud védekezni az időjárás viszontagságai ellen – jegyezte meg a szakember.
Ne essen túlzásba!
Arról persze szó sincs, hogy egy fagykárt követően segíthet az adott növény agyontápozása, mi több, bizonyos esetekben egy efféle akció inkább árthat, semmint használna, elvégre a különböző fajok zöme ilyenkor könnyen kiégethető. – Egy fa gyökerének nem fog jót tenni, ha megkínáljuk egy köbméter marhatrágyával” – hívta fel a figyelmet Olti Gábor.
