Súlyos betegségeket is terjeszt az a három új inváziós szúnyogfaj, ami megtelepedett hazánkban az elmúlt években, ezért a lakosság segítségével szeretnék a szakértők feltérképezni a jelenlétüket.
Forrás: Pixabay
Szúnyogmonitor néven fut az a weboldal, és a Mosquito Alert applikáció, ahol most már nyomon lehet követni a hazánkban megtelepedett három, súlyos betegségeket is terjesztő szúnyogfaj jelenlétét. Magyarországon 50 őshonos csípőszúnyogfaj él, ezek mellett kell megbirkóznunk a jövevényfajokkal, amelyek trópusi élőhelyekről jutottak el Európába. Most már invázióról lehet beszélni esetükben, ami azért veszélyes, és azért van szükség a feltérképezésükre, mert nemcsak a háziállatokra, az emberre is veszélyesek.
Vírusokat és fonálférgeket terjeszthetnek. Ahhoz, hogy a szakértők megértsék a járványügyi fenyegetettséget, ismerniük kell a vérszívók elterjedésének időbeli és térbeli mintázatait, amely a lakosság segítsége nélkül nehezen menne. Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem kutatói indították a programot, ők vizsgálják a bejelentéseket is, hogy feltérképezzék a jövevényfajok által terjesztett kórokozókat is.
Keresik a fényt
A szúnyogok szag alapján választják ki áldozataikat. Vonzza őket a verejtékmirigy váladéka, a szén-dioxid és a hő. Állítólag a nullás vércsoport is szimpatikus nekik. Ezentúl repülnek a fény felé is, ezért érdemes éjszakára a gyerekek szobájában is kikapcsolni a fényforrásokat.
Fedje le az esővízgyűjtőt!
Az inváziós szúnyogok hazájukban fák odvaiba teszik le a tojásukat. Magyarországon új helyeket kerestek maguknak. Tökéletesen megfelel nekik egy udvaron hagyott játék, amiben megáll a víz, a virágalátétek, eldugult ereszcsatornák, kisebb esővízgyűjtő hordók. Odúra hasonlító helyek leginkább az ember közvetlen élőhelyein vannak, így ezek a fajok a közelünkben élnek leginkább. Ha ezt szeretnénk megakadályozni, akkor legalább hetente öntsük ki a pangó vizet a ház körül, fedjük le az esővízgyűjtőt. Azért kell minimum hetente, mivel ideális körülmények között akár egy hét alatt is képesek kikelni a lárvák.
Japán bozótszúnyog
A bozótszúnyog nagyobb testű csípőszúnyog, 6 mm hosszú. Teste fekete, melyet világos és sötétbarna pikkelyek díszítenek. Európában először 2000-ben Franciaországból jelezték a jelenlétét. Hazánkban 2012-ben jegyezték fel, az ország egész területén megtalálható.
Képes terjeszteni a nyugat-nílusi vírust, amellyel Amerikában járványt is okozott. Képes átadni a japán agyvelőgyulladás vírusát, és megannyi más betegséget is. Városi környezetben gumiabroncsokban, madáritatókban, temetők sírvázaiban, esővízgyűjtő tartályokban, hordókban és öntözőkannákban, vödrökben is tenyésznek. Amint a lárvák kikelnek a tojásból, egyből táplálkozni kezdenek.
Koreai szúnyog
Teste barnás színű, lábai (akár az ázsiai tigrisszúnyogé) fekete-fehér csíkozású, a torán több sárgás/arany színű vonal is látható. Megjelenése nagyon hasonlít a japán bozótszúnyogéra, azonban a toron kirajzolódó mintázata és a lábakon található csíkok száma kissé eltérő. Leginkább Baranya, Tolna és Pest megyében van jelen. Már márciusban fejlődésnek indulnak a tojások. Október végéig aktív.
Az ázsiai bozótszúnyoghoz képest kevésbé érzékeny a hidegre és szárazságra, valamint jobban képes alkalmazkodni az urbanizált környezethez. Minden helyet megtalálnak a lárvák számára, ahol összegyűlik egy kis esővíz. A faj betegségek terjesztésében betöltött szerepe sok esetben még nem tisztázott. Ázsiában terjeszti a japán agyvelőgyulladást, és beigazolódott, hogy képes átadni a kutyák szív- és bőrférgességéért felelős fonálférget is.
