Félő, hogy a jelenleg még lassú hasadási reakció felgyorsul.
Forrás: MTI
35 évvel a világ legnagyobb nukleáris katasztrófája, az ukrajnai csernobili atomerőmű felrobbanása után a reaktorcsarnokban újra beindultak a hasadási reakciók, írja a napi.hu.
Erre a problémára pedig néhány éven belül megoldást kell találni, mert a folyamat vége olyan robbanás lehet, amely kárt tesz a szétolvadt erőművet körülvevő betonszarkofágban.
Neil Hyatt, a Sheffieldi Egyetem nukleáris anyagokkal foglalkozó vegyésze a Science magazinnak azt nyilatkozta, hogy a Csernobilban tapasztalt jelenség most olyan, mintha izzana a parázs egy grillgödörben.
Jelenleg több elmélet létezik azzal kapcsolatban, hogy mi erősítette fel a radioaktív folyamatokat, de még keresik a pontos magyarázatokat.
Csernobilban az éghető anyagot maguk az eredeti uránrudak, és az üzemanyagcellák grafit, illetve cirkónium elemei jelentek. Ezeknek a fűtőelemeknek a nagy része az 1986. április 26-án a négyes reaktorblokkban bekövetkezett baleset során nem semmisült meg, hanem a többi anyaggal - köztük az oltáshoz eredetileg használt homokkal - lávává olvadt össze. Ez a kóriumlávának is nevezett sugárzó elegy pedig befolyt és bemarta magát a reaktorcsarnok alagsori helyiségeibe, majd ott „kihűlve” megkeményedett, de ebben még mintegy 170 tonna sugárzó urán van, ami az eredeti üzemanyag 95 százaléka.
Már egy 1990. júniusi felhőszakadás után is a részecskék növekvő számát mérték, mivel a víz befolyt a szarkofágba az így is forró kóriumhoz. Harminc éve a tudósok gadolinium-nitrát-oldatot permeteztek a területre, ami megakadályozta, hogy folytatódjon a maghasadás és így elkerültek egy újabb esetleges robbanást. Most erre nincs lehetőség, mert a 305/2-es helyiség nem megközelíthető, oda nem lehet bejuttatni ezt az „oltóanyagot”.
Most úgy tűnik, hogy nem jutott víz a területre, és a helyzetet nehezíti, hogy egy közelről nem megfigyelhető helyen, egy teljesen elzárt helyiségében növekszik a neutron koncentráció.
Sok a bizonytalan tényező
– mondta Maxim Szavelijev, a Nukleáris Erőművek Biztonsági Problémáinak Intézete (Institute for Safety Problems of Nuclear Power Plants - ISPNPP) egyik kutatója, aki szerint nem kizárható, hogy egy újabb reaktorbaleset történhet az erőműben.
A jó hír az, hogy a neutronszám csak lassan emelkedik, a szakembereknek így akár több évük lehet arra, hogy kitalálják, hogyan szüntessék meg a veszélyforrást.
Ukrán tudósok egyelőre legvalószínűbbnek tartott elmélete szerint, ahogy a kórium szárad, külső rétege megkeményedik, egy olyan burokká válik, amelyről a neutronok visszapattannak, ezzel még hatékonyabban hasítva az uránatomok magját.
Az viszont kizárható, hogy megismétlődjön egy az 1986-oshoz hasonló robbanás, amikor radioaktív felhő terjedt Európa felett, mivel az eredetileg septiben az erőmű fölé épített betonszarkofág, valamint a 2016-ban aköré felhúzott szuperkupola felfogna egy újabb robbanást.
Az viszont elképzelhető, hogy az épületek szerkezetileg gyengébb pontjai megsérülhetnének, valamint hogy az erőmű maradványaiban lévő sugárzó hamu és por felkeveredne, akár ki is juthatna a területről.
A probléma megoldását segíthetné egy olyan robot kifejlesztése, amely elég sokáig képes ellenállni az intenzív sugárzásnak ahhoz, hogy lyukakat fúrjon a megkeményedett lávába, és abba bórhengereket helyezzen be, amelyek elnyelnék a neutronokat.
Az újraéledő maghasadási reakciók mellett az intenzív sugárzás és a magas páratartalom által ostromolt kórium elemek - mint amilyen a híres Elefántláb - szétesőben vannak. Ha ez megtörténik, még több radioaktív port termelődne a kettős szarkofágon belül, ami megnehezíti az erőmű elbontását, amire Ukrajna már régen készül és már az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is forrásokat biztosított a részletek kidolgozására.
