Lassan itt a nyár és vele a jó idő, lehet menni a strandra, de mögöttünk álló otthonülős depresszív covid időszak szörnyű mementójaként még mindig ott éktelenkedik plusz kilók formájában a karácsonyi bejgli. De a Semmelweis Egyetem kutatói szerint,- akik járványhelyzet miatt megváltozott fizikai aktivitás egészségre gyakorolt hatásáról indított kutatást,- a probléma nem csupán esztétikai.
Forrás: Shutterstock
A fizikai aktivitásnak, a sportnak bizonyítottan jótékony hatása van a szorongásra, a depresszióra, a krónikus stressz oldására. Ezt nagyjából tudjuk, de mégis sokan inkább a kanapé kényelmét és az egészségtelen táplálkozást választjuk a rendszeres testmozgás helyett és erre még ráerősített az elmúlt egy év.
- Ez egy mélyrepülés ami zajlott az elmúlt másfél évben a lakosság egészségügyi állapotát illetően, de hozzáteszem, hogy az az érték ahonnan repültünk lefelé az sem volt túl magas.
- Azt tudni kell, hogy a sport az egész embert formálja, nem csak külsőleg, de belsőleg is. Az aki rendszeresen végez testmozgást annak jobb lesz a teljesítménye a munkahelyén, a magánéletében és a társaskapcsolataiban is. Kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabbak leszünk, hisz van két féle stresszhormonunk melyből az egyik ki tud ürülni folyamatosan, de a másikat csak a sporttal tudjuk kordában tartani - nyilatkozta lapunknak Katus Attila személyi edző, életmód tanácsadó.
Ezt már nemzetközi kutatások is kimutatták. Ezek szerint a járványügyi intézkedések miatt csökkent az emberek fizikai aktivitása, miközben nőtt a krónikus stressz mértéke, ami, növeli a megfertőződés esélyét. Tehát miközben az Covid miatt mindenki az egészsége miatt aggódott pont, hogy elhanyagolta azt, de a szakértőnk szerint aggodalomra nincsen semmi ok, hisz sosem késő elkezdeni a sportolást
- A Covid miatt kialakultak rossz szokások amiken most változtatni kell. Én a fokozatosság elvét vallom és azt tanácsolom, hogy ne a maratonnal kezdjen az aki idáig otthon ült mert kudarcok fogják érni amik elveszik a kedvét a mozgástól. A legjobb, ha kezdetben kényeztető vagy társas programok keretében kezdünk mozogni. Egy kellemes kirándulás a családdal, tollas a párunkkal vagy egy uszoda a barátokkal jó kezdés lehet. Fontos, hogy ezzel egyidőbe kezdjünk el odafigyelni az étrendünkre és nem árt egy kivizsgálás sem, hogy milyen vitaminokból, ásványi anyagokból szenved hiányt a szervezetünk - tanácsolta Attila
De akit nem sikerült meggyőznie a népszerű trénernek azokat vajon hogyan lehetne mégis mozgásra bírni? A Semmelweis Egyetem kutatói elsősorban azt szeretnék megtudni, hogy a járvány okozta krízishelyzetben melyek azok a tolóerők, amelyek a fizikai aktivitás, a sport irányába mozdítják el az embereket. Azt is. Ezért egy kérdőív segítségével, -ami május 15-éig lehet kitölteni,- vizsgálják a szakemberek, hogy az érzelmi, pszichés jóllét milyen összefüggést mutat a testmozgással, a sportolási szokások változásával.
- A kutatásunk kitér arra is, hogy a különböző testmozgási szokások, hogyan függenek össze az emberek érzelmi világával, aktuális lelkiállapotával, ezen belül a szorongással, az észlelt stressz mértékével, a mentális jólléttel. Az online, öt-hat percet igénylő kérdőíves felmérésünkben a 18 és 65 év közötti felnőtt magyar lakosságot szeretnénk megszólítani, nemcsak azokat, akik rendszeresen sportolnak, hanem azokat is, akik egyáltalán nem mozognak, vagy éppen a járvány miatt lettek aktívak” – mondja dr. Tóth Mónika Ditta pszichológus, a Magtartástudományi Intézet adjunktusa.
A kutatás vezetője kiemelte, hogy a testmozgás alatt itt nem a maratoni futást értik, hanem minimum fél óráig tartó, pulzusemelkedéssel járó mozgásformákat, köztük a kerékpározást vagy akár tempós gyaloglást is. Ezzel szakértőnk is egyetért és mindenkit mozgásra buzdít. Mint mondja teljesen mindegy, hogy mit sportolunk mert ha már megmozdultunk akkor nyertünk.
