Ami a fő vonalakat illeti, megszületett a kormány, az MNB és a Magyar Bankszövetség közötti megállapodás a törlesztési moratóriumot illetően, amely nem 2021. június 30-ig, hanem 2021. augusztus 31-ig marad fenn a jelenlegihez hasonló formájában.
A banki moratórium igénybevételére később is lehetőség lesz, viszont nem a passzívan benne maradók vehetik majd igénybe: a fizetési halasztás kizárólag azok számára lesz adott, akik jelentkeznek a bankjuknál, és belépnek vagy visszalépnek – egyszóval megszűnik annak automatikus jellege. Az utóbbi lehetőségre augusztus 31-ig lehet jelentkezni és jövő év június 30-án ér majd véget. Az eddigi gyakorlattal azonban szembemegy a tény, miszerint nem lehet majd ki-be lépkedni: aki augusztus 31-ig igénybe veszi a hosszabbítást, az már csak kiléphet, visszatérésre nem lesz lehetősége.
A kormány szerint üdvözlendő, hogy a Magyar Bankszövetség támogatja a döntést, melynek értelmében a rászorulók, azaz a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok, illetve vállalkozások további segítséget kaphatnak a moratórium meghosszabbításának idején. Az ország vezetésének célja az, hogy a továbbiakban is a védőernyőt biztosítsanak azoknak, akiknek gazdasági helyzete ezt szükségessé teszi – a gazdaság jövője szempontjából ugyanakkor fontos, hogy azok az ügyfelek, akik képesek rá, visszatérjenek a rendes törlesztéshez – adta hírül az MTI.
A moratórium minden olyan üzletszerűen kötött kölcsönszerződésre, így többek között lakossági és vállalati hitelre, illetve lízingszerződésre (folyószámlahitelek és hitelkártyák esetében lehívott hitelkeretrészre) vonatkozik, amelyet 2020. március 19-e 0 óráig folyósítottak. Fontos, hogy annak időszakában sem ezek tőketartozását, sem kamatát, sem egyéb költségét nem kell fizetni. Igaz, a befizetések elmaradása miatt természetesen ezekben a hónapokban nem csökken majd, hanem szinten marad a tőketartozás.
A moratórium eredetileg már a tavalyi év végén, december 31-én véget ért volna, a kormány azonban idén június 30-ig meghosszabbította azt, vagyis a hitel- és lízingszerződéseket illetően több mint 15 hónapig fog tartani – a részvétel persze mindig az ügyfél döntésétől függ, tehát nem kötelező.
A bankok elkülönítve tartják nyilván a be nem fizetett kamatokat, ezekre azonban nem számolhatnak el plusz kamatot, vagyis ebben az esetben tilos a kamatos kamat felszámítása. A moratórium lejárta után az ügyfeleknek a fennmaradó futamidőre egyenletesen elosztva kell törleszteniük a halasztott kamatfizetés összegét.
A moratórium miatt nem növekedhet a törlesztőrészlet: ehelyett a hitel futamideje hosszabbodik meg úgy, hogy a szerződés szerinti törlesztőrészletbe a halasztott kamatfizetés is beleférjen – ennek értelmében tovább nyúlik a hitelek teljes futamideje, mint ameddig a törlesztési moratórium tart.