Első hallásra megdöbbentően jól keresnek a segédmunkások az építőiparban, ha az átlag bruttó bérüket összehasonlítjuk például egy orvos vagy egy tanár fizetésével. Ezért az összegért viszont kőkeményen meg kell dolgozni.
Forrás: pixabay
Mennyi? Mi kerül ennyibe? Miért csak egy hónap múlva tud jönni? Ezek a kérdések hagyják el a legtöbb megrendelő száját, amikor lakásfelújításra vagy házépítésre adja a fejét. Évek óta halljuk, hogy nagy a szakmában a munkaerőhiány, és a helyzet csak súlyosbodik. De mi, dilettánsok nem igazán értjük, hogy miért?
– Az építőiparban már több mint tíz éve munkaerőhiány van. Nincs elég szakmunkás és mérnök. Tapasztalható egy elvándorlás, és az iskolarendszerből sem jön ki elég szakember. Ezért ebben az iparágban azt lehetett látni, hogy 2014 és 2020 között egyéb szakterületekről érkező emberekkel próbált létszámot bővíteni az építőipar
– nyilatkozta a Borsnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, aki hozzátette: ezáltal felértékelődtek a segédmunkások, akikre a szakemberhiány miatt több feladatot is rábíznak, és ezért magasabb béreket is fizetnek nekik.
– Nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a felnőttképzésre – tette hozzá az elnök.
A fizetések.hu kutatásából kiderül, egy építőiparban dolgozó segédmunkás bruttó bére elérheti a 353.000 forintot is, ami már ebben az iparágban megközelíti a szakmunkás béreket.
Orvos: 231-875 ezer forint
Tanár: 204-379 ezer forint
Banki alkalmazott: 255-497 ezer forint
– Jelenleg a szakmunkás bérek tekintetében 380 ezres átlagfizetésekről, a mérnökök esetében pedig 650 ezer forint átlagbérekről beszélhetünk,
de ez még mehet feljebb, hisz 2017 és 2020 között minden évben 20 százalékkal nőtt az építőipar kapacitása, és most, a pandémia után, valamint az otthontámogatási programnak köszönhetően ez a szám még tovább emelkedett – jelentette ki Koji László, aki kiemelte: a bérekhez hasonlóan a szakma színvonala és az építőanyagok, technológiák minősége is sokat növekedett. A legnagyobb problémát viszont az jelenti, hogy mi, megrendelők nem fordítunk elég időt, hogy körülnézzünk a piacon, pedig ezzel rengeteg költséget lehetne megtakarítani.
– Gondoljon bele, ha egy háziasszony a 10 ezer forintos vasaló megvásárlására rá tud szánni egy egész napot és megnézi a kínálatot, a különböző márkákat és azok teljesítményeit, akkor miért állunk egy 50 milliós, több hónapig tartó beruházáshoz türelmetlenül – világított rá a helyzetre a szakember, aki szerint ezzel a magatartással szolgáltatjuk ki magunkat leginkább az ügyeskedő, buheráló kóklereknek.