A világ tele van rejtélyekkel, amelyek megoldása a mai napig várat magára. Ezek a misztikus történetek és felfedezések egy ismeretlen, ősi világba kalauzolnak minket.
Forrás: Wikipedia
Costa Ricán találhatóak ezek a tökéletes gömb formájú kövek, amiket 1930-ban munkások fedeztek fel, amikor a banánültetéshez irtották az erdőt. Közel 300-at találtak belőlük azóta, de még mindig nem tudni, ki és miért készítette őket.
Gránitot, amelyből a legtöbb készült, nem találni azon a vidéken, ahol előkerültek, mert itt nincsenek kőfejtők.
A rongorongo a Húsvét-szigeten megtalált fatáblákra vésett jelek rendszere, nagy valószínűséggel, de nem bizonyítottan írásrendszer. Mindösszesen 26 ilyen szöveg maradt fenn.
A szövegeket olyan fatáblákra jegyezték fel eredetileg, amelyek gyorsan elkorhadtak. Az írás olvasata egyelőre rejtély.
A rongorongo azért is különleges, mert Óceánia népei közül egyik sem rendelkezett írott nyelvvel.
A pakisztáni város pusztulására évtizedek óta nem találnak magyarázatot a tudósok, és még az eredeti nevét sem tudni, csak a vidék lakói nevezik a romokat Mohendzsodárónak. A várost 1922-ben fedezte fel egy indiai régész.
Az egykori várost i. e. 2500 és 2100 között az Indus partján élő Harappá-kultúra népe építette, de az ősi metropolisz szervezettsége, építési módszerei és a kb. 40 000 fős lakosságot kiszolgáló közszolgáltatásai csak a kétezer évvel későbbi, császári Róma fejlettségével vethetők össze.
A Japánhoz tartozó Jonaguni-szigetnél különös építmények hevernek a víz alatt, amelyek formája leginkább a piramisokra emlékeztet, viszont a szikla, amiből kifaragták őket, több ezer évvel idősebb az egyiptomi piramisoknál.
A primitív korszakban az emberek még barlangokban laktak és gyűjtögettek, és biztosan nem hozhattak létre egy kővárost. De akkor mégis ki és hogyan építette?
A valaha épített legmagasabb obeliszk lehetett volna a félbehagyottan álló, repedezett építmény, amit az egyiptomi Asszuán kőbányáinak északi részén találtak. Ha elkészül, 42 méter magas lett volna, a súlya pedig közel 1200 tonna lenne.
Egyes elméletek szerint építésére Hatsepszut fáraónő adott utasítást, és végül azért hagyták félbe, mert a felületén repedéssek keletkeztek.
Kínában található egy titokzatos földalatti város 36 barlangteremmel, amelyeket kézzel vájtak ki a homokkőből.
Ehhez ezer emberre volt szükség, akik legalább 6 éven keresztül dolgozhattak, hogy megmozgassák az egymillió köbméter követ.
Mégsincs egyetlen említés sem róluk feljegyzésekben, egészen 1992-ig, amikor egy falusi felfedezte a barlangokat. A tudósok ma sem tudják, hogyan és miért készültek.
Még romos állapotukban is lenyűgözőek a 400–900 között létezett bolíviai Tiahuanaco városának maradványai.
A város az egyik legvitatottabb leletegyüttes: nincs tudományos magyarázat arra, hogy az írásbeliséget nem ismerő korabeli ajmara-indiánok miért és milyen technológiával emeltek ilyen óriási építményeket, ahogy azt sem sikerült még megfejteni, mit jelentenek a Napkapuba vájt motívumok.