A főváros több pontján juhlegelők kialakítását tervezi a Fővárosi Önkormányzat. A budapestiek többnyire nevetségesnek tartják az ötletet, és nem értik, miért nem lehet inkább az égető problémákkal foglalkozni.
Újabb állomásához ért a Fővárosi Önkormányzat kapkodó, logikátlan zöldítése. Az tömeges méhlegelők – gondozatlan, gazos területek – létrehozása után Karácsonyék most valóban magasra tették a lécet. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze ezúttal juhlegelőket álmodott a fővárosba – írja a Metropol. Véleménye szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához elengedhetetlen, hogy legyen a fővárosnak saját birkanyája. Az elsőre bizarrnak tűnő elgondolást a főváros vezetése nagyon is komolyan gondolja, és már három helyszínt ki is jelöltek birkalegelőnek. A III. kerületi Mocsárosdűlőt, az újbudai Tétényi-fennsíkot és a X. kerületi Felsőrákosi-réteket hamarosan birtokba vehetik a juhok és az őket kísérő szarvasmarhák.
A Metropol kinn járt a III. kerületi Mocsárosdűlőn, ahol megkérdezte a környéken lakókat az abszurd ötletről. Az egyik a neve elhallgatását kérő helyi lakó így háborgott:
„Ahelyett, hogy a közlekedési káoszt oldanák meg, ilyen nevetséges és felesleges dolgokkal foglalkoznak.”
A többiek inkább az állatok tömeges betelepítésétől tartanak.
Judit: „Hallottam az ötletről, és én is, és a családom is nagyon ellenezzük. Félünk, hogy nem lehet majd megmaradni a bűztől, amely az állatok miatt az egész környéken érezhető lesz. Még egy ablakot sem lehet majd kinyitni.”
Andrea: „Nehéz most állást foglalni a kérdésben. Az biztos, hogy környezetkímélőbb, ha az állatok legelik le a füvet, de ha ez bűzzel járna, biztosan zavarna.”
István: „Egyszerűen nevetséges ez az egész, de már meg sem lepődöm a dolgokon.”
Karácsony Gergelyék többek között a XI. kerületben található Tétényi-fennsíkon is terveznek juhlegelőt. A Tétényi-fennsík a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik országosan védett természetvédelmi területe. Az ott termő 400 növényfaj közül 45 védett, illetve fokozottan védett. Ezen kívül mintegy 80 védett állatfajnak ad élőhelyet. A 147 hektáros területen olyan veszélyeztetett növényfajok élnek, mint a homoki kikerics vagy a homoki nőszirom, de otthont ad védett állatfajoknak is, mint a dolomit kéneslepke, a barátposzáta, a tövisszúró gébics és a gyurgyalag.
A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán a juhok legeltetéséről azt írják, hogy botanikai szempontból a ez a „fűnyíró típusú” legelés ma már egyértelműen rossznak tekinthető, mivel ilyenkor eltűnnek a legelésre érzékeny fajok. Ezen kívül a juhok a fás szárúakat, és a magas, szúrós növényeket nem fogyasztják, ezért azok a alaposan elszaporodhatnak. A környezetvédők szerint a juhok után más állatfaj nem szívesen legel, aminek az elhullajtott trágya erős szaga az oka.
A Metropol korábban már feltárta a méhlegelő-blöfföt. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Főkert Zrt. május elején indította útjára a Vadvirágos Budapest programot, melynek célja a növény- és állatvilág természetes élőhelyének növelése szerte a városban. Eszerint ha Budapest több részén nem nyírják a füvet, eszményi élőhelyet biztosíthatnak a rovaroknak, köztük rohamosan csökkenő méhpopulciónak. Ilyen kamu rovarbüfé volt a XI. kerületi Bocskai úton létesült terület, ahová büszkén helyezték ki a „Nem gaz, méhlegelő!” táblákat.
A Metropol azonban kiszúrta, hogy a méhlegelő csupán átverés volt, hiszen a táblakihelyezés után pár nappal már le is vágták a füvet. A jelek szerint a kerület vezetői csak az elhanyagolt, gazos terület létjogosultságát igyekeztek igazolni.