Forró nyári napokon olyan meleg van, hogy a tojás is megsül magától – sok ilyen videó kering a neten. De vajon valóban így van? Munkatársunk próbára tette a kánikulai napsütés erejét.
Forrás: Bors
Szikrázott a nap, tombolt a hőség Budapesten, a Hungária körúton. Úgy sütött az aszfalt a nyári melegben, hogy a délibábok óceánokká nőttek, miközben munkatársunk az ebédjét készítette kolléganőnk Suzukiján. YouTube-videók és városi legendák keringenek a neten arról, hogy ez a módszer működik, de valahogy szkeptikusan álltam a dologhoz.
Életveszélyes az autóban a meleg
Házi hőmérőnk 50 fokot mutatott a tűző napon és egy felhő sem volt az égen. Innetől kollégánk, Újvári Mihály veszi át a szót.
– Éreztem, hogy itt az idő. Az óra épp delet ütött mikor egy csep olajjal, egy csipet sóval és egy „A”-s tojással közelítettem a Suzukihoz. Ráütöttem a tojást és vártam a hatást.
Egyébként hírek ezrei szólnak arról minden nyáron, hogy mennyire veszélyes a napon álló autóban ülni, kánikula esetén pedig akár végzetessé is válhat. Meleg, napsütéses napokon ugyanis az autó egy kis üvegházként funkcionál: a kívülről jövő napsugarak melegítik ugyan az autót, de a melegedést főként az autón belül keletkező infravörös hullámok okozzák.
Amikor a napsütés hatására melegedni kezd az autó, a belső felületek, mint például a kormány, a kárpit vagy a műszerfal, megpróbálják leadni a bennük felgyülemlő hőenergiát. Ezeket infravörös hullámok segítségével teszik meg. Ha fölé tesszük a kezünket szinte süt, ahogy próbálják leadni a hőt. Ezeket a hosszabb hullámhosszú hullámokat az autó ablaküvege nem engedi át, visszaveri azt, így a hullám, azaz a hőenergia csapdába kerül odabent. Ennek következtében a jármű utastere nagyon gyorsan melegszik még akkor is, ha a külső hőmérséklet nem is olyan magas.
Mire elég a forróság?
Kísérletek igazolták, hogy ha a kinti levegő hőmérséklete 21°C, az autó belsejében akár 50°C-ig is melegedhet a levegő. 38°C fölött már megnő a hőguta kialakulásának veszélye, ami gyakran sajnos halálos végkimenetelű. Ennek ellenére évről évre előfordulnak olyan esetek amikor állatott vagy gyermekeket hagynak bent a parkoló autókban míg apa vagy anya vásárol.
Ezek az esetek gyakran tragédiával végződnek, hisz mikor a szervezet tartósan 37°C fölötti hőmérsékletnek van kitéve, akkor képtelen az önhűtésre. A pulzus és a légzésszám megemelkedik, miközben a vérnyomás csökken és a bőr elsápad, esetleg kékes színűre változik. Végül a szervek nem kapnak elég vért és bekövetkezik a halál. Kisgyermekekre fokozottan veszélyes a tartós meleg, mert az ő szervezetük hőháztartása még kevésbé fejlett. Náluk háromszor vagy akár ötször olyan gyorsan bekövetkezik a vég.
– Na, de vissza az ebédemhez. Már úgy 30 perce várakoztam a városi katlanban őrizvén tojásom, amikor már elkezdett sülni. Közben emberek jöttek mentek az utcán volt aki kíváncsian, volt aki legyintve, de olyan is akadt aki zavartan nézet rám gondolva, hogy biztos nem vagyok normális. Persze eközben én híján voltam az információnak miszerint eltérő szerkezetük miatt a tyúktojás sárgája 65-68 fokon, a fehér része pedig 75-80 fokon szilárdul meg, de már 62 fokosan is fogyasztható állagú. Mi következik ebből? Erős tűzön a tojásfehérje másodpercek alatt ropogósra sül és elveszíti a fehérségét. Ilyen rövid idő alatt a sárgája nem képes átmelegedni, és folyós marad. Végül egy-másfél óra alatt elkészült.
Lassú tűzön finomabb
Lassú tűzön jobban kontrollálható a sütési folyamatot: a tojásfehérje nem barnul meg, a -sárgája pedig ráér megszilárdulni. Közepes tűzön a tojássárgája lágy marad, miközben a fehér rész barnás pörköt kap. Ezzel szemben az én tojásom se ilyen se olyan nem volt. Persze valamennyire azért megsült, de nem volt az igazi.
Az eset kapcsán, ha bármiféle tanulság levonható, akkor az az, hogy bár 50 fok elég ahhoz, hogy belehalj, de hogy jól lakj, ahhoz kevés.
