A főváros baloldali vezetése az elmúlt időszakban több forgalmas útszakaszt is lezárt, miközben a korábban létesített – és eredetileg ideiglenesnek szánt – kerékpársávok fenntartása mellett Karácsony Gergely főpolgármester újabb közlekedési sávokat vont el a gépkocsival közlekedőktől. Az intézkedések eredményeként állandósult a közlekedési káosz Budapesten, jelentősen megnehezítve ezzel a fővárosi polgárok mindennapjait. A Századvég utánajárt annak, hogy a budapestiek hogyan vélekednek Karácsony Gergely közlekedéssel összefüggő városvezetői teljesítményéről.
Forrás: Bors
Kudarcos a Fővárosi Önkormányzat küzdelme a forgalmi dugók ellen
Fontos leszögezni, hogy a budapesti városvezetés közlekedéspolitikájával kapcsolatos lakossági elégedetlenség nem újkeletű jelenség. Ahogy a Századvég májusi elemzése rámutatott, a fővárosi megkérdezettek több mint háromnegyede aggasztónak ítéli a forgalmi dugókat (82 százalék), illetve – ezzel összefüggésben – a légszennyezettséget (80 százalék) Budapesten.
E két probléma nyugtalanítja leginkább a fővárosi lakosokat. Érdekesség, hogy ezzel szemben a kerékpárosok közlekedési lehetőségeivel kapcsolatban a budapestiek 61 százaléka nem fogalmazott meg negatív kritikát. Világosan látható tehát, hogy a főpolgármester törekvései a kerékpáros közlekedés bővítésére a nagy forgalmú főutakon nem találkoznak a fővárosiak igényeivel, a helyi polgárok az autós és kerékpáros utazás lehetőségeinek átgondolt javításában érdekeltek és nem az egyes közlekedő csoportok egymással való szembefordításában.
Ezt a képet erősíti, hogy a Századvég kutatása szerint a budapesti válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) elégedetlen a miniszterelnöki ambíciókat dédelgető Karácsony Gergely munkájával a forgalmi dugók elleni küzdelem tekintetében, míg a 26 százalékuk pozitívan értékeli a főpolgármester teljesítményét ezen a területen.
Elutasítottság övezi az autósávok terhére létesített kerékpárutakat
Vitathatatlan, hogy a kerékpáros közlekedés bizonyos esetekben megfelelő alternatívája lehet az egyéb közlekedési módoknak, így szerves részét képezi a fővárosiak életének. Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy egy nagyváros közlekedésének megszervezése rendkívül összetett, több szempont egyidejű mérlegelését, összehangolását megkívánó feladat. Ebből fakadóan az egyfókuszú – politikai okokból valamely utazási formát egyoldalúan előnyben részesítő – közlekedésszervezés elkerülhetetlenül maga után vonja jelentősebb forgalmi fennakadások létrejöttét.
Tekintettel arra, hogy a fővárosi forgalmi dugók kialakulása elválaszthatatlan a nagy forgalmú utakon létesített kerékpársávoktól, a felmérés kitért az ezekkel kapcsolatos lakossági véleményekre is. Megállapítható, hogy
a megkérdezettek több mint fele (56 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy a Fővárosi Önkormányzat baloldali vezetése nagy forgalmú utakon, a gépkocsival közlekedők rovására kerékpárutakat alakított ki.
Ezen felül a budapesti válaszadók 61 százaléka kifogásolja, hogy a Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám téri körforgalom virágágyását leaszfaltozták, és helyette kerékpárutat létesítettek. Ezekből a számokból is látszik, hogy a fővárosiak többsége nem támogatja a kerékpárosok és autósok politikai célú szembefordítását, és a „zöld” kampányígéretek látványos megszegését.
