Iszonyatos módon drágultak az építőanyagok árai az utóbbi fél évben. Június végéig átlagosan 20-30 százalékkal fizettünk többet, de bizonyos termékeknek ennél jóval nagyobb mértékben, akár 100 százalékkal is felment az ára. Azt pedig egyelőre nem látni, a folyamat hol ér véget.
Két évvel ezelőtt még minden rendben volt, az emberek boldogok voltak és mindenki bizakodott, amit csak erősített a kormány családsegítő politikája, melynek hatására az egyszerű ember számára is belátható távolságba került a magyar álom: három gyerek, három szoba és a négy kerék.
Mindenki megígérte a nagy családi kompániát a CSOK-ért, és elkezdte építeni a jövőt, azaz csak építette volna, de jött a koronavírus és vele az infláció, leégett a BASF német vegyipari cég ludwigshafeni gyára, az Ever Given óriáshajó keresztbe állt a Szuezi-csatornán és az USA összeveszett Kanadával. Mindezek együttes hatkásását a lakásfelújítási támogatások és az áfacsökkentés is tovább súlyosbította, míg eljutottunk odáig, hogy egyes építőanyagok ára mára már az aranyéval vetekszik.
A faáru több mint 60 százalékkal drágult tavaly október óta, a vasanyag 64-68 százalékkal, s szintén óriásit nőtt a műanyag ára is. A megkérdezett tüzépesek azt állítják, ilyen drágulást még sosem láttak. A házak külső szigetelőanyag árainak emelkedése azt jelenti, hogy míg ősszel egy 100 négyzetméteres ház szigetelését 1,6 millióért meg lehetett csinálni, ugyanez most 2,4 millió körül van.
Ennek ellenére áruhiány nincs, de a várakozási idők megnőttek. Van olyan gyártó, amelyik a mostani megrendeléseket csak decemberre tudja teljesíteni. Ugyanez a helyzet a szakikkal is, akik – ha egyáltalán találunk – horror árakon dolgoznak és hosszú kivitelezési időkkel.
Mások szerint viszont a felpörgő kereslet okozza a bajt. Sok a megrendelés a támogatások miatt, ez tény, de míg egy átlagos házat korábban 30-40 millióból fel lehetett építeni, most ez 10 millióval többe kerül, ráadásul az árak egyik napról a másikra változnak.
Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy az építőanyagiparban súlyos problémákat lát, akár 100 százalékot is meghaladó az árnövekedés, így a felújítási állami támogatást rögtön „át is szivattyúzzák” az emberektől az építőipari alapanyagokat gyártó cégekhez.
– Ez elfogadhatatlan. Intézkedésekre van szükség. Szeretném, ha ezeket még a héten a kormány meg tudná tárgyalni – fogalmazott Orbán.
Ha valaki hitelt vesz fel a felújításhoz, oda árakkal, ütemezéssel tervet kell benyújtani, de mivel kalkuláljon az ember, ha mondjuk a faanyag délelőtti ára köszönőviszonyban sincs a délutánival. Így a cseppet sem örömteli felújítás pillanatok alatt rémálommá, az erre felvett támogatás pedig komoly adóssággá változhat.
A helyzet már annyira súlyos, hogy a jelenséget már a kormány is aggasztónak találja, és kartellezésre gyanakodva az árakat a versenyhivatal is vizsgálja.
Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége május végén felmérést indított az építőipari cégek körében a drágulással kapcsolatos tapasztalatokról és várakozásokról, melynek eredménye az lett, hogy nem minden alapanyag drágulása tudható be a nemzetközi folyamatoknak. Vannak olyan termékek, amelyeknél a gyártási költségek változása nem indokolja az áremelkedés mértékét.
A drágulási hullámra sokan felülnek
– fogalmazott Koji László, az EVOSZ elnöke.
Az alapanyag forgalmazó cégek optimisták, és úgy vélik, két hónapon belül elcsendesedik a drágulás, és az év második felében nyugvópontra jutnak az alapanyagárak. Az ÉVOSZ elnöke ugyanakkor nem hiszi, hogy az árak visszatérnek majd az áprilisi szintre, vagyis szerinte tartósan magas árakkal kell számolni.