A pilóta, Endresz György, valamint navigátora, Magyar Sándor 1931. július 15-én kelt útra az Amerikai Egyesült Államokból, hogy Justice For Hungary, azaz Igazságot Magyarországnak nevű gépükkel első magyarként repüljék át az Atlanti-óceánt.
A két bátor férfi három világrekordot is megdöntött hihetetlen kalandja során: habár az időjárási körülmények meglehetősen kedvezőtlenek voltak, a páros – átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességet diktálva – 13 óra 50 perc alatt jutott el Amerikából Európába, ráadásul azon túl, hogy ők tudhatták magukénak az addigi legrövidebb időt, Endreszék repültek legmesszebb a földrész belsejébe.
3 milliós felajánlás
A kísérlet anyagi támogatását Amerikába települt magyarok biztosították, Lord Rothermere brit sajtómágnás, a magyar revízió mecénása pedig 1930 elején kereken 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a pilótának, aki elsőként szeli át az óceánt repülőgépével magyarként – szinte elképzelhetetlen, mekkora vagyont is jelenthetett akkoriban a mai árfolyamon 3 millió forintnak megfelelő összeg. A vállalás teljesítéséhez egy, a kor legsikeresebb, hosszú távú utazásra is alkalmas gépei közül választottak, így került a képbe a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas Lockheed-Sirius – a 460 lóerős motorral szerelt jármű nevét maga Rothermere javasolta.
Természetesen a két rekorder már csak tapasztalata okán is pontosan tudta, mire is vállalkozik, elvégre Endresz György az első világháborúban is pilóta volt, Magyar Sándor pedig az első magyar légipostajáratot vezette: a navigátor és felettese 1931. július 15-én, délután 5 óra 20 perckor rugaszkodott el az Európához legközelebb eső amerikai repülőtér kifutójáról az új-fundlandi Harbour Grace-ben.
Gondok Magyarországon
Hőseink kezdetben vakon, azaz felhők között, később pedig sötétben utaztak, miközben kizárólag egy iránytű segítségével tájékozódhattak: a magyaroknak mindössze nyolc hosszú óra elteltével sikerült rádiókapcsolatba lépni egy norvég gőzhajóval. Mivel ezt követően már folyamatos volt a kalandorokkal való kommunikáció, a Budapestre érkező híreken felbuzdult hazai közönség másnap egy emberként indult meg a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra.
Endresz és navigátora hajnalban érte el az öreg kontinens partjait, ám a mindvégig tökéletesen teljesítő repülő motorja Győr felé érve akadozni kezdett. A tartályokban ugyan volt még 100 liter kerozin, amellyel el is jutottak volna a kívánt célig, ám a magyarok vélhetően túl korán kapcsoltak át másik tartályra, így újabb 70 kilométer megtételét követően az üzemanyag-ellátás is leállt.
Emlékművel tisztelegtek
A Magyarországnak igazságot követelő repülő végül siklórepülésben szállt le egy kukoricaföldön, igaz, nem túl szerencsésen: a gép a göröngyös talajon megbillent, majd előrebukott és balra dőlt. A peches landolás következtében megsérült a bal szárny, illetve elgörbült a propeller. A navigátor Magyar Sándor Alcsút jegyzői hivatalából jelentette a kényszerleszállást – a pórul járt férfiakért a MALÉRT küldött gépet a településre.
A július 20-án tízezrek által ünnepelt rekorderek 26 óra 20 perc alatt tették meg az 5770 kilométert, akiket aznap Horthy Miklós kormányzó kitüntetett, valamint elő is léptetett a Hősök terén. Endresz György egy évvel később, 1932. május 21-én, egy óceánt átrepülő újabb géppel halálos légi balesetet szenvedett Rómában, Magyar Sándor pedig a második világháborút követően Amerikába települt, ahol végül 1981-ben érte utol a halál – az óceán legendás átrepülésének 75. évfordulóján emlékművet is avattak Felcsút és Csákvár között, méghozzá azon a mezőn, ahol annak idején a híres páros magyar földre ért.
