Napok óta lázban tartja a közvéleményt a harmadik oltás lehetősége. Ezzel a negyedik hullám előtt erősíthetjük szervezetünk védekező képességét a koronavírus ellen.
Forrás: MTI
Karikó Katalin, az mRNS-típusú vakcina feltalálója úgy nyilatkozott: akit Pfizerrel oltottak, annak harmadszor is ugyanilyen oltást kell felvennie. Prof. Dr. Tóth Sándor virológus azonban a mixelt oltóanyagok mellett foglalt állást – több más szakemberrel egyetemben.
Kombinált oltás a legjobb
– Az, hogy harmadik oltásként milyen vakcinát vegyünk fel, függ annak előállítási módjától – kezdte a Borsnak prof. Tóth Sándor – A vektorvakcinák, azaz az AstraZeneca, a Szputnyik és a Janssen esetében nem célszerű ugyanilyennel ismételni az oltást. Ennek oka, hogy az immunválasz nem a tüskefehérjében koncentrálódik, hanem a vektorvírusban. Emiatt ha pl. Szputnyikkal oltják be azt, aki már korábban is ilyet kapott, annál nem várható jelentős immunreakció, mert a szervezet azt fogja hinni, hogy vírusfertőzés történik – magyarázta a virológus.
Az mRNS típusú oltóanyagoknál se nem árt, se nem használ a harmadik oltás, kivéve ha másfajta vakcinával oltunk. A vektor + mRNS kombináció például intenzívebb immunválaszt eredményezhet
– részletezte Tóth Sándor.
– Véleményem szerint az ideális mixelés az, ha a kombináció egyik eleme egy teljes elölt vírust tartalmazó oltóanyag, másik eleme pedig olyan, aminek köze van a tüskefehérjéhez. Azaz Sinopharmra adható Pfizer, Moderna, Szputnyik, AstraZeneca és Janssen, ugyanez pedig fordítva is igaz.
Feleslegesek az ellenanyag-tesztek
Az antitest-vizsgálatokról Tóth Sándor lapunknak kifejtette: semmi értelme, ha ilyenre költünk.
A jelenleg alkalmazott tesztek nem alkalmasak a védettség megállapítására, mert csak a pillanatnyi antitest-mennyiséget mutatják meg.
Ugyanakkor az ellenanyag mennyisége nem mondja meg, hogy a fertőzéskor milyen immunválaszt fogunk arra adni – mondta a virológus.
– Az immunválasz a szervezet jól bevált szisztémája: azért gazdaságos, mert amikor nincs szükség az ellenanyag termelése leáll, és előbb-utóbb elfogy a szervezetből. Mivel 30 naponta megfeleződik az antitestek száma, eljön az az idő, amikor nem mutatható ki a szervezetből, de ez nem jelenti azt, hogy nem vagyunk védettek! Aki negatív antitest-tesztet produkál, az azt jelenti, hogy most nincs annyi ellenanyag a szervezetben, amit a teszt ki tud mutatni – magyarázta Tóth Sándor.
Szezonálissá válhat a vírus
A virológus arról is beszélt, a negyedik hullámot két faktor befolyásolhatja.
– Az egyik ilyen az időjárás. Nyáron, amikor magas az UV-sugárzás szintje, ez a levegőben lebegő vírusokat inaktiválja. Így van ez például az influenzavírussal, és ha megfigyeljük, így van a koronavírussal is. Amikor az időjárás romlik, és kevesebb UV-sugár éri a földet, a vírusok is jobban terjednek. A másik tényező a társadalmi hozzáállás. Negatív példa: az orlandói Disneyland újranyitásakor a látogatók egymást fertőzték meg, mert maszk és kellő távolság nélkül élvezték a bulit. Ezzel arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a felelőtlen társadalmi hozzáállás is hozzájárulhat a negyedik hullám magasabb felfutásához. Ha betartjuk a szükséges normákat, akkor szeptember közepe és október eleje között futhat fel a fertőzésszám – zárta gondolatait Tóth Sándor.
A várandósoknak várni kell a harmadik oltással
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora nemrég kiemelte: nem javasolja a kismamáknak a harmadik oltást.
– Azért kell várnia ennek a csoportnak, mert a biztonságos beadáshoz még kevés adat áll rendelkezésre. A Semmelweis Egyetemen eddig 6000 kismama és 7000 szoptatós anyuka kapta meg az oltást szövődmények nélkül. Az oltásoknak köszönhetően pedig nem került több kismama kórházba és nem szorult gépi lélegeztetésre.
