Már évek óta tapasztaljuk, hogy egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek. Szinte mindennaposak a hurrikánok, a hatalmas esőzések, vagy a megfékezhetetlen erdőtüzek, de folyamatosan dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok is.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a mérések kezdete óta az idei volt a legmelegebb június Magyarországon, és most újabb hőhullám ért el minket, bármelyik nap megdőlhet a melegrekord. A hőség nem csak nálunk okoz problémát, Kanadában, Finnországban és a sarkkör közelében is extrém meleget mutatnak a hőmérők.
– Klíma- és ökológiai vészhelyzet van. A tét az emberi civilizáció, és benne az országok fennmaradása
– állítja a Greenpeace, akik szerint összehangolt klímastratégiára és környezettudatos szemléletre lenne szükség ahhoz, hogy megmaradjunk ezen a bolygón.
Hazánkban is egyre gyakrabban találkozunk korábban ritka vagy ismeretlen jelenségekkel, már nem lepődünk meg, ha a híradások magyarországi tornádókról szólnak, vagy trópusi forróságról. Hazánkban 1975 és 2004 között a napi maximum hőmérséklet 2-3 °C-kal emelkedett. A továbbiakban is erre kell számítanunk, ráadásul a változás nem lesz egyenletes.
– Mára már eljutottunk oda, hogy a megnövekedett hőmérséklet miatti megszaporodtak az extrém időjárási jelenségek. Ennek fő oka az északi sarkkör felett lévő poláris örvény gyengülése. Emiatt gyakoribbá válnak az úgynevezett hideg és meleg betörések, amik tervezhetetlenné teszik a mezőgazdasági termelést, felborítják az ökoszisztémát és az egészségünkre is hatással van
– nyilatkozta a Borsnak Kóta Gábor ökológus, a Klímapolitikai Intézet kutatója.
Ezeknek a hideg betöréseknek köszönhetőek például a márciusi hóviharok és az elfagyott gyümölcsösök. A meleg betörések számlájára pedig a hosszú hetekig tartó aszályokat és a rekkenő hőséget írhatjuk.
– Magyarország éghajlata mindig is változékony volt, hiszen három klimatikus öv határán fekszik, de azért vannak aggasztó jelek arra nézve, hogy melegszik a bolygónk. Gondoljanak csak a mostanában afrikai homokot és sivatagi forró légtömeget hozó légbetörésekre, vagy az elmúlt évek poloskainváziójára. Ezek a jelenségek mind arra utalnak, hogy nagy a baj
– fogalmazott a kutató.
A legtöbb klímamodell alapján Magyarország éghajlata melegebbé és szárazabbá fog válni. A nyári csapadék mennyisége tovább fog csökkenni, télen pedig hatalmas esőzések várhatók. Az is valószínű, hogy a záporok száma növekedni fog, emiatt nő az árhullámok kialakulásának veszélye is, az aszályos nyarakon viszont jelentősen – akár a jelenleg szokásosnak a felére – fog apadni folyóink vízszintje.
– Tavaly a sárgabarack termés 50-90 százaléka, míg az őszibaracktermés 70 százaléka veszett oda az időjárási viszonyoknak köszönhetően. Sajnos ilyen szélsőségekkel nem lehet tervezni, így meg kell próbálnunk kialakítani egy rugalmas mezőgazdaságot
– fogalmazott Kóta Gábor, akitől megtudtuk, hogy az időjárás ilyen drasztikus megváltozása nemcsak a gazdaságra, hanem az egészségünkre is komoly veszélyt jelent.
– A lakosság 30 százaléka érzékeny az időjárásra Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya szerint az egy év alatt bekövetkező halálesetek 9,4 százaléka köthető hőséghez vagy szélsőséges hideghez
– zárta a kutató.
