Közel kétezer milliárd forintnyi arany van a Balatonban: már ön is pancsolt felette, de soha nem kaparinthatja meg
Aranymosók még száz évvel ezelőtt is gyakran találtak sáraranyat, azaz aranyszemeket a Balaton iszapjában. A szóbeszéd szerint pedig mintegy 1800 milliárd forint értékű aranyat rejt ma is a magyar tenger. Kérdés azonban, hogy ki lehetne-e ezt onnan termelni?
Igen kecsegtetőn hangzik, hogy a Balaton egy kincsesbánya, és több száz milliárd forint értékű aranyat rejt. Jogos a kérdés azonban, hogy ha ez így van, akkor miért nincs még a felszínen? Az Origo utánajárt.
A tihanyi apát levele
Egy 1798-as levélben a tihanyi apát hívta fel a figyelmet arra, hogy a Balaton iszapjában kimosható méretű drágakőszemcsék és arany is található. Tanulmányozta rómaiak levelezését, akik élénk érdeklődést tanúsítottak a tó nemesfémtartalma iránt, miután az ottani aranymosók az ókorban gyakran bukkantak arrafelé aranyra. Az apát azt is tapasztalta, hogy a mosók még az ő korában is találtak aranyat a tó iszaprétegében.
Bányamérnök is hitt az aranyban
Az apát levele kelthette fel a figyelmét egy évszázaddal később Hollósvári Imre bányamérnöknek, aki komolyabban megvizsgálta a kérdést. 1907-ben a Budapesti Hírlapban egy tudományos cikkben közzétette megállapításait. A komolyabb vizsgálatok lebonyolításához két rendkívül tapasztalt mosó segítségét vette igénybe, akik a tó 61 különféle helyéről vettek ki 10-10 kilogrammnyi iszapmintát, és ezek egytől-egyig aranyat tartalmaztak. Hollósvári részletes számításai szerint a Balatonban 120 tonna aranyat lehetne találni. Ez mai áron 1800 milliárd forintot érne.
Aranyat más formában is rejthet a Balaton
A Balatonban már többen találtak aranyat, főleg a strandok területén. Ezek nem apró aranyrögök, hanem főleg gyűrűk, nyakláncok, karkötők, vagy fülbevalók. Ehhez még a Balaton homokját sem kellett feltúrni, mert azokat strandolók veszítették el. Fémdetektoros kincskeresők legnagyobb fogása eddig egy 1,5 millió forintos karóra volt.
De vajon megérné-e kitermelni?
A balatoni mintákban 100 kilogrammonként két szem sárarany volt, amiből 1000 szem kell ahhoz, hogy egy grammnyi aranyat kapjunk. Ez azt jelenti, hogy egyetlen gramm aranyhoz 50 tonnányi tartalmat kellene végigszitálni. Összességében a Balaton területe 600 négyzetkilométer, ha pedig az ötméteres iszapréteggel és köbméterenként két tonnával számolunk, akkor a teljes homok 6 milliárd tonnát, vagyis 600 millió vagonnyi mennyiséget jelent. Az ilyen kitermelésnek azonban elképzelhetetlen nehézségei vannak. Ilyen mennyiségű kőzet átvizsgálása többe kerülne 1800 milliárd forintnál.
De az átvizsgált anyagot el is kéne helyezni valahol. Ha a Balatonba helyeznék vissza a tömörödöttségéből feltört homokot, az sivataggá változtatná a magyar tengert, más megoldásnál pedig elég furán nézne ki a tó körül egy ötméteres homokfal. A környezeti károknál azt is fegyelembe kell venni, hogy a kitermelés során mennyi élőlény pusztulna el, ezzel komplett ökoszisztémákat pusztítanának el. Szóval az elképzelés szép, de a kivitelezés értelmetlen.
12 kilónyi aranyrúd már előkerült
1944. december első napjaiban zuhant a Balatonba egy Junkers vadászrepülő. A katasztrófa egyetlen túlélője, egy hadnagy, 1991-ben néhány nappal a halála előtt elmondta az unokájának, hogy a gépen egy faládában 12 kilónyi aranyrúd van és a pontos koordinátákat is elárulta. 1996-ban a vadászgép maradványait hivatásos roncskutatók kiemelték, és ott volt az arany.
