Ma esik, holnap fúj. De mennyire? Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál megnéztük, milyen eszközökkel dolgoznak a szakemberek, amikor az időjárást mérik.
Forrás: Knap Zoltán
Este, amikor megnézzük a tévében az időjárás-jelentést, azt is elmondják a meteorológusok, milyen idő volt aznap. Ebből mi legfeljebb annyit érzünk, hogy hideg vagy meleg volt, sütött-e a nap, netán esett az eső. Ezzel szemben az Országos Meteorológiai Szolgálatnál modern, automata műszerekkel figyelik az időjárást egész nap. A Bors most betekintést nyert a megfigyelés rejtelmeibe.
Az OMSZ Marczell György Főobszervatóriumában külön tanösvényt építettek ki a műszerek között. Bötkös Tamás, a szolgálat munkatársa avatott be minket a mérések körülményeibe.
– Régen nehezebb dolguk volt az észlelőknek, mert minden eszköz manuálisan működött. Óránként ki kellett menniük, és leolvasni az adatokat, hogy aztán ezek bekerüljenek a központba és az adatbázisokba. A hőmérők, a páratartalom-mérők és a csapadékmérők egy úgynevezett írószalagra mentették az adatokat, amiket félre tudtak tenni, hogy később is visszanézhetőek legyenek a mérések – mesélte a szakember.
– A páratartalom-mérő például úgy működött, hogy a szerkezet belsejében egy szőke női hajszálra emlékeztető huzal volt, és ez húzódott, nyúlt annak függvényében, hogy száraz vagy nedves volt-e a levegő.
Mára egyedül a csapadékmérő henger maradt meg, amiből még emberi leolvasással nyerik ki az adatot. Erre viszont népes hálózatot építettek.
– Országszerte nagyjából 450 helyen találhatók ilyen hengerek, a társadalmi csapadékmérő hálózatunkban. Ők naponta egyszer leolvassák a mérőt, és ezt küldik be a központba. Így elég nagy képet kapunk hazánk csapadékviszonyairól – magyarázta Bötkös Tamás.
A mai világban már szinte minden automatizált, ráadásul olyan műszerek is működnek, amelyek még az amatőr meteorológusokat is meglepik.
– Az országban kb. 120–130 helyen üzemel olyan műszerpark, amely hőmérsékletet, páratartalmat, légnyomást, szelet és csapadékot mér, illetve mobilhálózati kapcsolat révén eljuttatja a mért adatokat a központi rendszerbe. Ma már sokkal pontosabb adatokkal rendelkezünk, mert minden eszköz egytizedes pontossággal mér – folytatta a szakember.
Nekünk sok más eszközt is bemutatott.
– Az automata csapadékmérő például mérlegcellával működik. A cellák úgy vannak beprogramozva, hogy a benne lévő víz tömegéből számolja ki a csapadék mennyiségét. Ennek a küblinek egy hátránya van: nagyon szeretik a madarak és a darazsak, de volt már, hogy a kollégáim baglyot szedtek ki belőle. Szerencsére megmenekült a kismadár
– mesélte a meteorológus.
– Dolgozunk felhőalapmérővel is, itt egy szabad szemmel nem látható lézernyaláb tör 15 kilométer magasságig, ez pásztázza azt, hogy a felhők milyen magasról törnek fel. Működtetünk úgynevezett sugárzásmérőt is, ami a földből és a légkörből érkező sugárzást figyeli. Ennek napjainkban egyre nagyobb jelentősége van, mert a napelem-erőművek telepítésénél elhanyagolhatatlan tényező az, hogy a napsugárzás miatt mekkora napi teljesítményt adnak le ezek az erőművek.
Ottjártunkkor bemutatták az úgynevezett rádiószondás felszállást is. Ennek lényege, hogy egy hidrogénnel felfújt ballonba helyeznek egy fém érzékelő szondát, amivel a magaslégkör hőmérsékletét, nedvességét és légnyomását mérik.
– A fehéres színű ballont régen egy meteorológus fújta és engedte fel. Ma már csak az előkészítést végezzük, a felengedést egy automata szerkezet végzi. Akkor száll messzire a ballon, ha a fújásnál jó szorosan húzzuk a fúvókára – magyarázta Nyitrai László meteorológus.
– Naponta kétszer két helyen, Budapesten és Szegeden, hajnali 1.20-kor, majd 13.20-kor engedünk fel szondát. A ballon nagyjából 30 kilométerig száll fel, aztán kidurran és leesik. Az innen nyert adatok elengedhetetlenek az időjárás-előrejelzésekhez – részletezte a szakember.
A látogatásunkkor felengedett ballon a radiosondy.info oldal szerint 32,3 kilométerig repült fel, a magassági szél miatt pedig közel 60 kilométerre a fővárostól, Jászárokszállás határában zuhant le.