Esztergomban a múlt héten augusztus 5-7 között tartott közéleti-kulturális MCC fesztiválon covid-kerekasztal keretében Kemenesi Gábor, Dr. Zacher Gábor és Dr. Márky Ádám beszélgetett arról, hogy lesz-e negyedik hullám, s ha igen, mi a teendőnk.
Most először tartottak közéleti-kulturális fesztivált Esztergomban, ahol augusztus 5-7 között az esti koncerteket szakmai programok, beszélgetések előzték meg az egész városban elszórva több színpadon. A koronavírus járvány hatásairól és következményeiről dr. Zacher Gábor toxikológus, a hatvani kórház főorvosa, Kemenesi Gábor víruskutató, és Dr. Márky Ádám viselkedéskutató beszélgettek.
Eleinte nem hitte el senki, hogy baj van
A kezdetekkor a legnagyobb probléma az volt, hogy a fertőzöttek túl későn fordultak orvoshoz, mikor már lélegeztetőgépre volt szükségük, pedig ha már a komolyabb tünetek megjelenésekor eljönnek hozzánk, nagyobb lett volna az esélyük a túlélésre. A járvány elején az emberek nem hitték el, hogy valós problémáról van szó, mert az emberek csak azt hiszik el amit látnak – mondta Zacher Gábor.
A járvány miatt mindenki szorongott
Dr. Márky Ádám, viselkedéskutató szerint az elmúlt időszak azért volt mindenki számára megterhelő, mert bizonytanságban, kontrollvesztésben és sok szempontból információhiányban éltünk.
– Minden élőlény számára ez a három a legnagyobb stresszforrás. Tehát ez a helyzet alapvetően, biológiailag fárasztó volt. Bár ezen a nyáron visszatértünk a korábbihoz hasonló, normális élethez, de az elmúlt hónapok terhe tovább dolgozik bennünk
– említette a szakértő.
Emiatt rendkívüli módon megnőtt a depressziósok és a mentális betegséggel küzdők száma.
Rengeteg nyugtató fogyott
Az Egyesült Királyságban a korábbi 9,5 százalékról 20 százalékra nőtt a közepesen súlyos és a súlyos depressziósok aránya a pandémia alatt. Az Egyesült Államokban 3-4-szerannyi nyugtatószert adtak el a járvány idején, mint előtte, ez félmillióval több dobozt jelent – tette hozzá Zacher Gábor.
Lesz negyedik hullám ősszel
A szakértők egyetértettek abban, hogy biztosan lesz negyedik hullám, de azt még nem lehet megjósolni milyen lesz. Egy biztos, az egészségügy leterhelését csak oltással tudjuk megakadályozni.
– Már sokat tudunk a koronavírusról, és vannak hatékony kezelések, de még mindig csak az oltás nyújthat védelmet a betegség végzetes kimenetele ellen. – emelte ki Zacher Gábor. Hozzátette: ha az elkövetkezendő egy hónap alatt 1-1,5 millió ember felvenné a vakcinát az egészségügy kevésbé lenne leterhelve az őszi járványhullám idején.
Még a poszt-covidot is tanuljuk
Kemenesi Gábor szerint még legalább 10 év virológiai kutatás szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, a koronavírus következtében miért alakulnak ki ilyen különös panaszok. – Ott van például az Ebola, 1972 óta ismerjük a betegséget, és egy éve jöttek olyan információk, hogy valaki szexuális úton átadta, és valakinél pedig felgyógyulva vesekárosodást okozott. Tehát a koronavírusnál is hosszú folyamat előtt állunk, hogy megértsük a betegség természetét. Egyelőre csak az oltásokkal tudunk hatékonyan védekezni ellene
– tette hozzá a szakember.
