Az alapvetően jó szándékú emberek sincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot.
Bármennyire nem szeretnénk is ezt hallani, ennek semmi köze a madarak segítéséhez, éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat!
– Az etetés kapcsán leginkább érintett hattyú-, réce- és lúdfajok étele alapvetően zöld növényi részekből: füvek, levelek, hajtások, gyomok, vízi- és kultúrnövények magjából áll, amit gyepeken, szántókon legelészve, nyáron a víz felszínéről és a víz alatt is keresgélve szerzik meg – mondta Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Az etetésükkel sokkal több kárt okozunk, mint amennyi hasznot remélünk tőle.
A vízimadarakat túlnyomórészt kenyérrel etetik. Ennek következtében az etetőhelyeken a madarak heteken, hónapokon, de akár éveken át is ezen az egyoldalú diétán élnek, mivel akár teljesen is felhagynak a természetes táplálkozással. A vízimadár-etetés különösen hátrányosan hat a fiókákra.
A szüleiket a nyári etetőhelyekre is követő és utánzó, még repülni sem tudó, tehát jócskán fejlődésben lévő fiatalok a nem megfelelő táplálék miatt visszafordíthatatlan csont- és tollnövekedési rendellenességet szenvednek el, ami röpképtelenséget, közvetve vagy közvetlenül pedig a madár elhullását okozza. A zsúfoltság elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot.
Az elkényelmesedő madarak a közeledő rosszidő-frontot érzékelve sem húzódnak délebbre, még akkor sem, amikor a befagyó vizeken egyre kisebb szabadon maradó vízfoltokra szorulnak vissza. A nyári etetés azért különösen problémás a fiókák számára, mert ezeknél a fajoknál ők többnyire önellátók, azaz nem a szülők etetik őket, és hozzászoknak a természetellenes táplálékforráshoz.
A tapasztalatok alapján egyes fajok, például a bütykös hattyúk, különösen érzékenyek erre a hatásra. Az ilyen etetőhelyek közelében felnövekvő madarak ősszel nem vonulnak el, falkákban vagy a szüleikkel együtt helyben maradnak. Ez a veszély akkor is fennáll, ha a madaraknak megfelelő élelemmel etetik őket.
– A vízimadár-etetés egyik elkerülhetetlen hatása, hogy rendkívüli mértékben képes növelni az egyedsűrűséget. A bedobált élelemért tülekedő, a falatokért harcoló madarak között jelentősen nő a fajon belüli, és a fajok között egyébként ritkább agresszió. Ez kisebb-nagyobb sérüléseket okoz. Az etetés által partközelbe szoktatott hattyúk számára jelent további problémát a horgászat. A sekélyebb parti vizekben hosszú nyakukkal elérik a felcsalizott horgokat és önetetőket, amit a veszélyről mit sem tudva lenyelnek, majd miközben elrepülnek, elúsznak, a megfeszülő és elszakadó zsinór a horgot mélyen a madár csőrébe, nyelőcsövébe vagy gyomrába akasztja. Segíteni rajtuk a befogásukat követően lehet gyakran csak műtéti úton – figyelmeztetett Orbán Zoltán.