Közel fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy azonosítani tudják a holttestet. Gyilkosának kézre kerítése lesz a következő lépés.
A helyszínelős filmekből és sorozatokból azt hihetnénk, könnyedén azonosítják a szakemberek az áldozatokat – a valóságban azonban sajnos hosszú évek, néha évtizedek telnek el, mire kiderül egy-egy esetben, hogy ki is az, akinek a holttestére rábukkantak.
Így történt ez a woodlawni Jane Doe-ként emlegetett tinilány esetében is, akinek testére 1976. szeptember 12-én bukkantak rá Maryland államban, egy temető közelében, részlegesen egy fehér lepedőbe burkolva. A fiatal lányt megverték, megerőszakolták és megfojtották. Kezét hátrakötözték, szervezetében pedig nagy mennyiségű klórpromazint, egy olyan antipszichotikumot használtak, melyet skizofréniában szenvedő betegeknél alkalmaztak akkoriban.
Noha a holttest felfedezése után azonnal fogmintát és ujjlenyomatot vettek, nem tudták beazonosítani az áldozatot. Az évek alatt több teória is született, ki lehetett ő, legutóbb – 2015-ben – úgy tippelték, Puerto Rico-i vagy kolumbiai lehetett.
A fiatal lány halála után – szinte napra pontosan – 45 évnek kellett eltelnie, hogy új fejleményeket jelentsenek be az ügyben. Szeptember 15-én hozták nyilvánosságra, hogy DNS-tesztek bizonyítják: az áldozat nem volt más, mint a 16 éves Margaret Fetterolf, akinek eltűnését 1975-ben, azaz testének előkerülése előtt egy évvel jelentették be a szülei.
Margaret, mielőtt nyoma veszett, a virginiai Alexandriában élt, ami mindössze egy óra autóútra van attól a helytől, ahonnan előkerült.
A következő lépés: megtalálni a lány gyilkosát vagy gyilkosait. Kétségtelen, hogy nagy feladat lesz, a hatóságok mágis úgy érzik, egy hatalmas lépéssel közelebb kerültek egy közel fél évszázados rejtély megoldásához.