<p>Az örök érvényű kérdés: mit lehet kezdeni a házunk előtt lévő területtel? Sokan kényük, kedvük szerint ültetnek oda fákat, és kerítik el maguknak az út széli részt, hogy ne lehessen ott parkolni.</p>
Forrás: Shutterstock
Hány olyan házat látunk, ahol a járda és az út közötti szakaszt úgy használják az emberek, ahogyan csak szeretnék. Ültetnek egy fenyőt a ház elé például, hogy oda ne tudjon megállni senki, de szinte már szokásnak lehet mondani azt is, hogy hatalmas kövekkel kerítik körbe sokan ugyanezt a részt, jelezve, hogy az hozzájuk tartozik. Pedig nem. Ha közterület, akkor bizony engedélyek kellenek.
Ha például a kocsibejáróját szeretné valaki szélesíteni vagy letérkövezni, ahhoz is engedélyt kell kérni a közterület tulajdonosától. Az engedély kiadásánál figyelembe veszik a környezetet, az utcaképet. Figyelni kell arra, hogy ne legyen szintbeli különbség, mert az például a kerékpárosokra balesetveszélyes lehet.
– A ház előtti közterület tisztán tartásáról, a falevél, hó letakarításáról a tulajdonosnak kötelessége gondoskodni, ezzel többnyire mindenki tisztában van. Azonban vannak más kötelezettségek is. Tudni kell, hogy a ház előtti közterület nem magántulajdon, de például az ároknak a járda és az úttest közti oldalát az ingatlan tulajdonos kötelessége kitakarítani, ahogy az átereszt is. Akinek sarok telke van, ő mindezt duplán „élvezheti” – mondta a Borsnak Dornyi Sándor Szabadbattyán jegyzője.
A közlekedés biztonsága érdekében nagyon fontos betartani, hogy bármilyen jellegű műtárgy, pl. szikla, autógumi, vagy betontartóban növényzet elhelyezése az úttest szélétől mért egy méter távolságon belül tilos, és ezekhez is a helyi vagy az önkormányzati közútkezelő, illetve a közterület tulajdonosának engedélyére van szükség.
Nem lehet semmilyen olyan tárgyat elhelyezni, ami balesetet okozhat, vagy például tönkreteszi egy jármű futóművét.
Az engedélyt könnyebben meg lehet szerezni, ha ezek a járda és az árok mellé kerülnek, mert ott nincs járműforgalom, de a gyalogosok közlekedését sem akadályozhatja. Ideiglenesen lehet konténert, építőanyagot a ház előtti járdára elhelyezni, de kizárólag közterület-használati hatósági szerződés megkötését követően. Tilos a telken belül keletkezett csapadékvíz közterületre, árokba vagy közútra történő kivezetése.
Azzal legyünk tisztában, hogy a házunk előtt álló gyümölcsfák közterületen vannak, ezért arról bárki szedhet termést annak ellenére, hogy például azt mi magunk ültettük, és a sorsáról sem dönthetünk. A növény gondozása, visszavágása az ingatlan tulajdonosának a feladata. Közterületen álló fa kivágásához minden esetben jegyzői engedély kell, ezt kormányrendelet írja elő.
– A ház előtti élő fa kivágásához engedélyt kell kérni a terület illetékes jegyzőjétől, amihez van egy formanyomtatvány. A jogszabály pótlási kötelezettséget ír elő, de van kivétel is ez alól. Ha helyben nem lehet pótolni, például közműépítés miatt, akkor erre a település más helyét kell kijelölnie a jegyzőnek. Az ültetést egy éven belül el kell végezni. Ezt a hivatal ellenőrzi. Ha nem ered meg a fa, akkor a pótlást meg kell ismételni. Száraz fánál azonban nem szoktak pótlást kérni. Az élő fa kivágását viszont csak ritka esetben engedélyezik. Ilyenkor az új fa ültetését szigorúbban ellenőrzik – mondta Dornyi Sándor.
Fa kivágásához és a helyére új ültetéshez tehát engedélyre van szükség, azonban eleve tilos nem őshonos, azaz invazív fajokat ültetni, amiket tételesen is tiltanak.
Ezek a fehér akác, az amerikai kőris, a mirigyes bálványfa, a cserjés gyalogakác, a kései meggy és a zöldjuhar.
Új fa kiültetésének az engedélyezését több minden befolyásolhatja. Van esztétikai meggondolás, hogy a településképét ne rontsa, de arra is ügyelni kell, hogy az ne terelje el a gégkocsivetők figyelmét, ne akadályozza őket a kilátásban. Az önkormányzat határozza meg az ültetendő fa méretét és fajtáját. Az önkormányzat dönthet arról, hogy ha a fa kiszáradt vagy beteg, esetleg sérült és balesetveszélyes, abban az esetben ők azt külön engedély nélkül is kivághatják.