Több mint 800 ezer horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy folyópartra. Ezúttal az őszi haltelepítéssel foglalkozunk.
Forrás: Knap Zoltán
Elkezdődtek az őszi halászati, halkihelyezési munkák – hangzott el a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL), a Nemzeti
Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) közös rendezésű eseményén, az Akasztói Horgászparkban.
Figyelnek a telepítésekre
Németh István, a MA-HAL elnöke a Borsnak elmondta: a telepítések során előfordulhat túlteljesítés, de alapvetően ez nem jellemző.
– A sűrűbb vagy nagyobb mennyiségű telepítések azért történnek, hogy a horgászesélyeket növeljük, mivel a pecások többsége hazaviszi a megfogott halat. Arra azonban oda kell figyelni, hogy ne legyen túltelepítve a víz, mert ez könnyen oxigénhiányos állapothoz vezethet. Ez pedig elhullással járhat – figyelmeztetett az elnök, aki azt javasolja, a fenntartók kérjék halbiológus szakember segítségét a telepítésekhez.
– Egy átlagos vízmélységű tó esetén egy hektárra 1,5-2 tonna halat lehet telepíteni, a 3 tonna már veszélyes lenne.
Ezért drágulnak a területi jegyek
Több olvasónk is arra panaszkodott, hogy egyre többe kerülnek a napijegyek és az engedélyek. Németh István, a MA-HAL elnöke elmondta: az elmúlt időszakban drasztikusan emelkedtek a termelési költségek. Amíg egy tonna kukorica két éve 45 ezer forintba került, addig idén már 92 ezer forintot fizettek ugyanezért. Emellett emelkedtek a munkabérek, valamint az üzemanyagok is nagy mértékben drágultak, nem beszélve a vízhiány okozta károkról. A haltermelők célja pedig az, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége megmaradjon, így a megnövekedett költségeket érvényesíteni szeretnék a felvásárlási árakban.
Az elnök arról is beszélt, kerülhetnek-e nagy méretű halak a tavakba.
– Alapvetően hatósági szakemberek döntik el, milyen halak – ponty és egyéb fajok – kerüljenek a tóba. A nagy halakat kifejezetten a bojlis tavakba szokták telepíteni, de ott megfogás után vissza is kell engedni a kopoltyúsokat a vízbe – mondta Németh István.
Védik a magyar halat
A szakmaközi szervezet első embere arról is szót ejtett, hogy a haltelepítések leggyakrabban ősszel és tavasszal történnek.
Ősszel azért, mert ekkor a legerősebb a halak immunrendszere, ekkor tűrik a legjobban a stresszt, és nem utolsó sorban ekkor olcsó a hal. Tavasszal az egyesületek a hozzájuk befolyó éves tagdíjakból több halat tudnak vásárolni. Nyáron azért ritkábbak a telepítések, mert ekkor drágább az áruk
– magyarázta Németh István. Az elnök azt is elmondta: a koncentrált állategészségügyi vizsgálatoknak köszönhetően óvják a hazai halállományt, mert nem akarnak az import halak révén betegségeket behurcolni.
Ösztönzik a halfogyasztást
A halfogyasztást különböző marketing eszközökkel próbálják segíteni.
– Jelenleg is fut a Halpéntek nevű akciónk, amivel arra ösztönözzük a lakosságot, hogy minden pénteken valamilyen halétel kerüljön az asztalra. A 80-as évek végén 2,8 kiló, most 6,7 kiló volt az egy főre jutó halfogyasztás. Kiemelt célunk, hogy ez az arány 10 kiló fölé emelkedjen. Véleményem szerint ez 8-10 éven belül reálisan elérhető – mesélte a MA-HAL elnöke, majd hozzátette: karácsonykor biztosan lesz magyar hal – elsősorban ponty – az asztalokon. A süllőt és a csukát viszont nem tudják biztosítani a horgászoknak, az idei rossz agrometeorológiai helyzet miatt.
Jelentős a horgászat gazdasági szerepe
Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke a horgászat gazdasági hatásaira hívta fel a figyelmet.
– A szakma évente 50-100 milliárd forintot helyez a gazdaságban. Emellett az 1500 horgászegyesület közel 5-7 ezer dolgozót foglalkoztat. A több mint 800 ezer horgász pedig közvetve 1,5-2 millió embert érint – magyarázta az elnök. A halak forgásával kapcsolatban elhangzott: tavaly 5184 tonna kopoltyúst telepítettek és 5668 tonnát fogtak ki, viszont ugyanennyit raboltak le a kormoránok, amik óriási károkat okoznak a halállományban.
