<p>Amikor akadálymentesítésről beszélünk, többnyire a mozgássérülteknek szánt rámpákra gondolunk. Pedig a látássérült ember számára ugyanilyen akadálymentesítés a hangoskönyv. A vak és gyengénlátó ember is szereti a könyveket, csak hangos formában vagy Braille-írással, és erre a digitalizáció révén egyre inkább lehetőség nyílik. Erről is szó esett a Fehér Bot Nemzetközi Napja alkalmából rendezett ünnepségen csütörtökön délelőtt.</p>
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) Bodor Tibor Hangoskönyvtára idén 60 éves. Az elérhető 6500 műből ma már 4700 digitalizált, így elérhető számítógépen, vagy akár okostelefonon keresztül. A Fehér Bot Nemzetközi Napja alkalmából "Hangomat adom" címmel tartottak rendezvényt csütörtökön délelőtt a Vakok Általános Iskolája Nádor-termében, ahol többek közt Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott köszöntötte a résztvevőket.
A szervezet és a kormány között folyamatos az együttműködés, ennek köszönhetően akadálymentesítették a többi között a nemzeti ünnepeket és felújítják az egyesület több mint százéves székházát. Kormányzati támogatással a rekonstrukció a tervek szerint a jövő év végére készül el
– hangsúlyozta. 2010 óta több mint duplájára nőtt a nagy fogyatékosügyi érdekképviseleti szervezetek állami támogatása. Nyitrai Zsolt köszönetet mondott a hangoskönyvtár működtetőinek is.
Az esemény kapcsán nyilatkozott lapunknak dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke.
A KSH kimutatása szerint Magyarországon mintegy 80 ezer látássérült ember él. A különféle akadálymentesítésekért mi is igyekszünk tenni
– fogalmazott dr. Nagy Sándor, aki példaként a szövetségük hangos- és Braille könyvtárát említette.
– Idén 60 éves a Bodor Tibor Hangoskönyvtárunk. Kezdetben még szalagokra, majd magnókazettákra készültek a felolvasások, majd a '90-es években elindult a digitalizáció. A felolvasások ma már diktafon és számítógép segítségével készülnek – fogalmazott Nagy Sándor.
A szövetség elnöke megemlítette, hogy a könyvtáruk 6500 műből áll, ebből 4700 digitalizált már, így okostelefonra vagy számítógépre is le lehet tölteni.
Látássérült tagjaink számára a könyvtár használata ingyenes, ha valaki nem tagja az egyesületnek, akkor a használathoz orvosi szakvélemény szükséges
– hangsúlyozta Nagy Sándor.
Az elnök azt is elmondta, hogy eddig már több mint 500 önkéntes, köztük humoristák, színészek olvastak föl nekik, forgalomban vannak náluk például Rudolf Péter hangoskönyvei is.
– Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy azok a könyvek, amelyek nincsenek fönt online térben, CD-n kölcsönözhetők, ám lesz majd egy sokkal fejlettebb eszköz, a hangoskönyv felolvasó, amire csak mi tudjuk majd feltölteni a tartalmat. Ez a megoldás azok számára lesz előnyös, akiknek nincs okostelefonjuk vagy idegenkednek a számítógép használatától – mondta lapunknak Nagy Sándor.
A Braille könyvtárukról szólva elmondta: itt jelenleg mintegy 1300 mű található, ám ezen a területen is várható technikai fejlődés.
Egy Braille-kijelzőt tudnak majd a látássérültek csatlakoztatni a számítógéphez, amely megnyitja a könyv szöveges állományát és a kijelzőn ez Braille-írással jelenik meg. Ez folyamatban van, jelenleg is dolgozunk rajta
– fogalmazott Nagy Sándor, aki azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az uniós szabályok szerint a különféle digitális felületeket is úgy kéne kifejleszteni, hogy a látássérültek is tudjanak például ételt rendelni, elektronikus ügyeket intézni, ám ezen a területen még vannak tennivalók.
Braille-emlékérmeket adtak át
A csütörtöki eseményen a látássérült személyekért végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként ők kaptak idén Louis Braille emlékérmet az MVGYOSZ-tól: Prof. Dr. Csocsán Emmy, Németh Tamás, Prónay Beáta, Schiff Mónika és a Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ és Színház dolgozói.
