Nagy, piros orr, fehérre festett arc, fülig érő vigyor, túlméretezett, tarka ruhák – nagyjából ezek jellemzik a bohócokat. Elsőre nincs bennük semmi félelmetes, mégis sok emberre hozzák a frászt. A bohócfóbia – bármilyen nevetségesnek is hangzik – meglepően gyakori.
Tombol a bohócőrület, nemrég jelent meg a mozikban az Az című horrorfilm Stephen King regényéből, amiről nem mondható el, hogy sokat segített azoknak, akik szó szerint maguk alá csinálnak, ha rájuk mosolyog egy kifestett tréfamester. Hiszen a tréfamester külső itt egy misztikus sorozatgyilkost takar.
Pedig a bohóc figuráját arra találták ki, hogy szórakoztasson, nevettessen. Ennek ellenére kolléganőnk, Brigi még egy gyerekzsúr ártatlan tréfamesterétől is rettegett eddig. Ám most szembenézett a félelmével, egy igazi bohóccal, sőt maga is azzá vált.
Na de ne szaladjunk ennyire előre. Nézzük meg, mitől is alakul ki a bohócfóbia.
– Hároméves koromban már féltem tőlük, amikor megkaptam egy bohócperselyt. De volt egy fura bohócfigura is fellógatva a szobám ajtajára. Szerintem az sem tett jót – emlékezet vissza Brigi a gyermekkorára.
A pszichológusok szerint egyébként a bohócoktól való viszolygás többnyire a gyerekkorba nyúlik vissza, hiszen kicsiként az ember a családtagjai megszokott, kedves arcát ismeri. S ugyan a bohóc arca is mindig mosolygósra festett, de kicsit jobban megnézve, a maszk mögötti ember nem mindig vidám, hanem komoly arccal is nézhet. Ez pedig sok gyerek számára frusztráló, ami gyakran felnőtt korukig elkíséri őket.
– Pályafutásom során találkoztam már párszor olyanokkal, akik megijedtek tőlem, amit nem értettem. Felnőtt embereknél nehéz ezt elképzelni. Pontosan azért, mert én bohóc vagyok, egyszerűen nem látom az okát – értetlenkedett Pom Pom bohóc.
Szabó László artista családba született, először mégis a vendéglátóiparban helyezkedett el. Mint mondja, véletlenül lett bohóc. Egy rokonánál dolgozott egy angliai cirkuszban, ahol a hangtechnikáért felelt. Egyszer fogadásból bement a porondra egy tányért egyensúlyozó számmal, ám bohócként csak akkor lépett fel, mikor az aznapi nevettető hirtelen lelépett, és valaki gyorsan kellett a helyére. Ekkor született meg Pom Pom karaktere. Aki mellé Brigi, leküzdve a félelmeit, egy este erejéig ugyancsak tréfacsináló lett.
– Létezik jó pár különböző bohóckarakter. Van a csöves bohóc, a Charlie Chaplinre hasonlító és a fehér arcú, akit a magyar köznyelvben Pierónak neveznek – vezette be kolléganőnket Pom Pom a szakma rejtelmeibe. Miközben megkezdődött az átalakítás. – Brigi sminkjéhez kitaláltam valamit. Nem akarom szemüveg nélkül hagyni, hogy ne lásson semmit, így az arcfestését kiegészítjük az olvasószemüvegemmel. Ez ahhoz a karakterhez, amit ki találtam, nagyon fog passzolni – morfondírozott a mester.
Elő is kerültek a különböző festékek, púderek és kameránk előtt elkezdődött László Pom Pommá alakulása, amit fóbiás kolléganőm metamorfózisa követett.
– Ezt a sminket a csókos szájú bohócnak fogjuk hívni, mégpedig azért, mert olyanra festjük a száját.
Brigi új cipőt, cilindert, frakkot is kapott, így már minden készen állt, hogy megörvendeztesse a nagyérdeműt. Lehetőséget kapott ugyanis, hogy újdonsült mestere oldalán a manézsban sziporkázhasson, megmutatva a benne rejlő bohócot és ezzel leküzdhesse fóbiáját.
A sebtiben összerakott produkció egy plüssmedvén alapult, amit gyorstalpalón próbált repülni tanítani a fantasztikus és megismételhetetlen duó. A történet alapján, miután a macit nem sikerül megtanítani repülőt vezetni, bohócaink úgy döntenek, egy ágyúval lövik majd ki szegény kis erdőlakót. A maci szerencsére megúszta, egy ejtőernyővel szállt alá, vagyis happy end lett vége, akárcsak Brigi kalandja a bohócok világában.
Egyébként ha a bohócok történetét kutatjuk, egészen Egyiptomig kell visszamennünk, ahol a fáraó szórakoztatásáért feleltek. A középkorban inkább udvari bolondoknak hívták őket, és ez rajtuk ragadt egészen addig, amíg Shakespeare először le nem jegyezte a „clown” (bohóc) szót, így keresztelte el ugyanis a bolond szereplőit.
1768-ban aztán megalakult az első cirkusz, ahol egy idő után rájöttek, hogy a lovas számok között is szórakoztatni kell a közönséget valamivel. Így kezdtek bohócokat bevetni, ami végül meghozta a világsikert és az elterjedésüket. A maszkokat 1778-ban cserélték arcfestékre, s megszületett a klasszikus küllem.