Fontos döntést hozott migrációs kérdésben az Alkotmánybíróság. Ez a döntés csak a bevándorlásról szól és nem másról. A magyar emberek többsége támogatja az európai uniós tagságot, és Magyarország továbbra is elkötelezett tagja az Európai Uniónak. Az Alkotmánybíróság pénteki ítélete a magyar Alaptörvényt és a magyar bevándorlási törvényeket sorolja első helyre a brüsszeli bevándorlási szabályokkal szemben. Az Alkotmánybíróság ezzel a döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést is.
Forrás: MTI
A bevándorlás ügyében az igazságügyi miniszter fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt kérdezték mit kell tenni akkor, ha a magyar emberek akarata ütközik a brüsszeli migrációs szabályokkal.
A vita előzménye, hogy a brüsszeli bürokrácia kérelmére az Európai Bíróság elmarasztalta hazánkat, amiért a migránsokat a tranzitzónába küldtük és nem engedtük be Magyarország területére. Brüsszel véleménye szerint a migránsoknak joguk van Magyarország területére lépni és az ország területén tartózkodni, akkor is, ha biztonságos országból érkeznek és a magyar hatóságok még nem bírálták el a menekültügyi kérelmüket.
Magyarország a Bíróság döntésére felszámolta a tranzitzónákat. Viszont nem engedjük be automatikusan a migránsokat, hanem arra kérjük őket, a szomszéd országok magyar nagykövetségein adják be a menekültügyi kérelmüket. Elvégre szomszédaink mindannyian biztonságos országnak számítanak, a szomszédos országokban senki sem fenyegeti a migránsokat. Brüsszelnek ez sem jó, bírsággal és büntetéssel fenyegetik Magyarországot!
Magyarországon volt egy népszavazás. A népszavazáson és az azt követő országgyűlési választáson is nyilvánvalóvá tették a magyar emberek, hogy nem támogatják Brüsszel bevándorláspolitikáját. A magyar emberek elutasítják az erőltetett bevándorlást. A magyar törvények a magyar emberek döntésein alapulnak.
Az Alkotmánybíróság mai ítélete a magyar Alaptörvényt és a magyar bevándorlási törvényeket sorolja első helyre a brüsszeli bevándorlási szabályokkal szemben. Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést. Ez a vita valójában arra is rámutatott, hogy a brüsszeli bevándorlási szabályokat meg kell változtatni.
Ezek a szabályok békeidőkben születtek. Akkor, amikor nem volt népvándorlás és migrációs válság. Ma van. A brüsszeli szabályokat is hozzá kell igazítani a válsághoz. A kontrolálatlan bevándorlást senki sem akarja, csak Brüsszel erőlteti. A magyar Alkotmánybíróság mai döntése irányt ad ahhoz is, hogyan kell megváltoztatni a brüsszeli bevándorláspolitikát és a brüsszeli bevándorlási szabályokat.
A migráció sajnos újra fenyegetővé vált. Látjuk ezt a lengyel határon, de érezzük a saját déli határainkon is. Egyre többen és többen érkeznek határainkhoz és próbálnak bejutni hazánkba. 2021. január és november között 100 ezer határsértőt fogtak el a magyar hatóságok, míg tavaly ugyanebben az időszakban 30 ezret. Ez több mint háromszoros növekedést jelent. Sajnos egyre többször fordul elő az is, hogy a migránsok rátámadnak a magyar rendőrökre és katonákra a kerítés túloldaláról.
A közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése. Éppen ellenkezőleg, újabb jelentős migrációs válság várható. Európának meg kell védenie külső határait, és az idő igazolta, hogy csak fizikai akadályok képesek hatékonyan megvédeni az európai polgárokat a tömegesen érkező illegális migránsoktól.
