Súlyos örökséget cipel magával az úszónő - így törték meg az ünnepelt színésznő karrierjét.
Forrás: Facebook
Transzgenerációs mintákat hordozhat magában Szilágyi Liliána, akit valószínűleg nemsokára már Gyarmati Liliánaként ismerhetünk majd. Édesapja, Dr. Szilágyi Zoltán ügyvéd ugyanis nyílt levélben reagált a vádakra, amelyeket lánya megfogalmazott vele kapcsolatban. Ezekben többek közt azt írta: lánya jobban jár, ha nem viszi tovább az ő családi nevét.
Szilágyi Liliána mindenki által ismer családba született. Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó és Bara Margit színművésznő unokája, Szilágyi Zoltán olimpikon úszó és Gyarmati Eszter tornász, úszó elsőszülött lánya. Ám a legjobb családot sem kímélik a traumák. Gyarmati Dezső maga is óvni próbálta Lilut az úszástól, s mintha érezte volna, hogy a lány apjával nincs minden rendben, inkább próbálta más sportágak felé terelni unokáját. A másik oldalon súlyos sorstragédia árnyékolja be a család életét, az ünnepelt színésznő, Bara Margit méltatlan bukása, ami most, hogy Lilu előállt a bántalmazásával, rögtön más színben tűnik fel.
Bara Margit, az ünnepelt színésznő, Lilu nagymamájának neve egy nemzedék tudatában összefonódott az Ónody-üggyel, amelynek úgy lett áldozata és egyik főszereplője, hogy részt sem vett benne, sőt mit sem tudott róla. A munkásból lett vendéglátóipari vállalati vezérigazgató, Ónody Lajos nagy mulatozásokat rendezett a felső pártvezetésnek, a pletykák szerint e dáridók egyik aktív szereplője volt Bara Margit is, ami nem vetett túl jó fényt rá. Ónodyt a hatvanas évek közepén elítélték, börtönbe került, de a botrány igazi vesztese Bara Margit lett, akinek besározták a nevét, pedig Ónody is azt vallotta, hogy nem ismerték egymást a színésznővel. Ezekről az obszcén bulikról ugyanis úgy hírlett, a résztvevők meztelenül táncolnak az asztalon, csokoládét nyalogatnak egymás meztelen testéről. Az emberek Bara Margit után kiabáltak az utcán, trágár telefonokat, gyalázkodó leveleket kapott, a Nemzeti Színházból pedig el kellett mennie, csak egy-két kolléga vette védelmébe, a szakma elfordult tőle. Úgy döntött, otthagyja a színészetet.
Én még évekig vegetáltam a pályán, vártam, hogy valaki segít. De be kellett látnom, hogy nem megy. Annyira meg lettem félemlítve, s vagyok a mai napig, hisz még mostanában is rám törnek indokolatlan félelemérzetek, hogy ebben a lelkiállapotban nem lehetett játszani. Ha nincsenek a szerető szüleim, akikhez hazamenni Erdélybe menekülés és megnyugvás volt, ha nem lett volna mellettem a férjem, már biztosan nem élnék. Ennél kevesebb miatt is megölik magukat az emberek
– nyilatkozta Bara Margit 2002-ben a Magyar Nemzetnek, nem is titkolva, mekkora traumával kellett élnie meghurcolása miatt.
A transzgenerációs hatást először a holokauszttúlélők gyermekeinél megfigyelt tünetek kapcsán használták a pszichológiában. Ugyanakkor ma már tágabb értelemben is használják a szakemberek, értve ezalatt mind a rossz, mind pedig a traumatizált élményeket, jellemvonásokat. Eszerint ugyanis egy-egy család története olyan, mint egy véget nem érő regényfolyam: az emlékek, őseink sorsfordulatai és kapcsolati örökségei mind-mind hozzájárulnak önértékelésünkhöz, identitásunkhoz és az élethez való viszonyunkhoz.
Az természetesen a nyilvánosság számára rejtély, hogy Szilágyi Zoltán – mint azt a lánya D. Tóth Kriszta műsorában felidézte – miért is vágta lánya fejéhez egyik durva kifakadása során, hogy az „a rohadt Gyarmati véred”, ahogy az is, valójában miért kéri Szilágyi Zoltán, hogy lánya ne viselje tovább az ő nevét. Bántani akarta volna a Bara Margittal történtek, családi örökségének tragikus terhével? Vagy épp azért vágta a fejéhez, hogy ezzel hitelt adjon rossznyelvű pletykáknak? Ezt nem tudhatjuk, az viszont biztos, egy ekkora családi örökség épp úgy lehet áldás, ahogy átok is.