Olyan izomréteget találtak az emberi fejben, ami eddig leplezve volt a tudósok előtt. A most felfedezett izom feladata, hogy segítsen nekünk a rágásban.
Az emberi test egy csoda. Olykor nem úgy működik, ahogy tudományosan kellene, és bizony előfordul az is, hogy meglepetést okoz a tudósoknak. Most ez utóbbi történt, hiszen olyan felfedezést tettek szakemberek, ami őket is meglepte.
Elkerülte a figyelmüket
A svájci Bázeli Egyetem kutatói ugyanis egy eddig figyelmen kívül hagyott izomrétegre bukkantak az alsó állkapocsban. Ez a réteg az állkapcsunk hátsó részén helyezkedik el. Eddig abban a hitben éltünk, hogy a rágóizomnak van egy felszíni és egy mély része. Ezzel szemben most egy még mélyebb réteget találtak az izomzatban, igaz, ez az állkapocs hátsó részen ül, és fontos szerepe van abban, hogy segítsen a rágásban. Az új réteget, aminek nagyon szép latin nevet is adtak a tudósok – magyarra fordítva a rágóizom koronoid (kampószerű) része – névvel illettek, akkor lehet érezni, ha rágás közben a kezünket az állkapocs hátsó részéhez nyomjuk.
Magyar tudós is boncolt
Dr. Mezey Szilvia, a Bázeli Egyetem Biomedicinális Tanszékének munkatársa abban a kutatócsoportban dolgozik, amely az új felfedezéssel foglalkozik.
– A rágóizomnak ez a mélyen fekvő szakasza egyértelműen megkülönböztethető a két másik rétegtől, mind lefolyása, mind funkciója tekintetében. Az izomrostok elrendeződése arra utal, hogy ez a réteg részt vesz az alsó állkapocs stabilizálásában. Úgy tűnik továbbá, hogy ez a rágóizom egyetlen olyan része, amely képes az alsó állkapcsot hátrafelé, azaz a fül felé húzni – mondta a tudós. Mezey és csapata a kutatómunkát 12 emberi fej felboncolásával kezdte, amelyeket formaldehidben tartósítottak, miután a laboratóriumnak adományozták őket. Ezután a felszíni rágóizomzat egyes részeit levágták, felfedve a mély rágóizmot, amelyet szintén eltávolítottak.
Nem volt teljes megegyezés
Ezen a ponton a halántékizom rögzülése a koronacsont-nyúlványon is jól láthatóvá vált, ami kijelölte a megfelelő mélységet a rágóizom harmadik, legmélyebb rétege helyének meghatározásához – olvasható az Annals of Anatomy című folyóiratban megjelent tanulmányban.
A rágóizom kampószerű részét a mély rágóizom alatt fekvő, a járomcsont halántékizom felőli oldaláról hátrafelé, átlósan futó rostjai alapján azonosították, amelyek felülről az állkapocs kampónyúlványa felé futnak. A tudósok korábbi tanulmányok során már tárgyalták egy harmadik izom lehetőségét a rágóizom hátsó részén, de ennek ellenére csak két rétegre osztották a területet, mert nem tudtak megegyezni egy mindenki által elfogadott, sztenderd felosztáson.
– Az ellentmondásos leírások miatt szerettük volna újra, átfogóan megvizsgálni a rágóizom szerkezetét – nyilatkozta Jens Christoph Türp, a Bázeli Egyetem Fogorvosi Központjának professzora. Bár általánosságban azt feltételezik, hogy az elmúlt száz év anatómiai kutatásai nem hagytak ki semmi lényegeset, a mostani felfedezés kicsit olyan, mintha a zoológusok egy új gerinces állatfajt fedeznének fel.
Egy tanulmány szerint a verekedések miatt erősödött meg a mai emberek állkapcsa. A kutatók szerint az ősembereknél alkalmazott erőszak az egész emberi fejlődést befolyásolta. Eredetileg úgy gondolták, hogy a táplálkozás miatt szereztek extra erőt a fejben lévő csontoknak, ám az ausztralopid ember vizsgálatakor arra jutottak, hogy az erőszakos, nem egyszer halálos bunyók követelték meg az állkapocs és az arccsont megerősödését az ember fejlődése során. – Az állkapocs volt az egyik leggyakrabban eltörő csont. Négymillió éve ez halálos sérülésnek számított, mert akinek eltört ez a csont, az nem tudott rágni – magyarázta David Carrier professzor, a kutatás vezetője.