Két országos pártlistát - a Megoldás Mozgalomét és a Normális Élet Pártjáét - vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vasárnap délutáni ülésén, így várhatóan összesen hat pártlista lesz az országos listás szavazólapon április 3-án.
Az országgyűlési képviselők választásán az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott.
AZ ORSZÁGOS LISTA BEJELENTÉSÉNEK HATÁRIDEJE SZOMBAT 16 ÓRA VOLT. A HATÁRIDŐIG HÉT PÁRTLISTÁT JELENTETTEK BE.
Az NVB - mivel megfeleltek a listaállítás feltételeinek - már nyilvántartásba vette a Mi Hazánk Mozgalom listáját, a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd közös pártlistáját, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listáját, valamint a Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt közös pártlistáját.
AZ NVB VASÁRNAP DÖNTÖTT A TOVÁBBI HÁROM BEJELENTETT PÁRTLISTÁRÓL.
Az NVB nyilvántartásba vette a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja listáját, mert megfeleltek a törvényi feltételeknek.
A BIZOTTSÁG UGYANAKKOR VISSZAUTASÍTOTTA A MI PÁRTUNK - IMA LISTÁJÁNAK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉT, MERT A PÁRT NEM FELELT MEG A LISTAÁLLÍTÁS FELTÉTELEINEK:
7 megyében és a fővárosban összesen 10 egyéni választókerületi jelöltet állított.
Az országos pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, azaz maximálisan 279. A Megoldás Mozgalom listáját az NVB 103 jelölttel vette nyilvántartásba, a Normális Élet Pártja listáját pedig 109 jelölttel, több bejelentett jelöltnek ugyanis nem egyeztek az adatai a névjegyzékben szereplőkkel.
Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki.
Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be.
Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
Az NVB határozatai nem jogerősek, három napon belül lehet jogorvoslattal élni ellenük a Kúriánál.
