Csütörtök volt kereken tíz éve, hogy a 66 éven át működő magyar légitársaságot, a Malévet végérvényesen leállították. A dolgozók a mai napig a magyar polgári repülés fekete gyásznapjaként gondolnak a leállásra.
A MALÉV 1946- 2012 között szolgálta ki az utasokat, fénykorában akkora légi flottája és olyan kiszolgáló háttere volt, hogy megállta a helyét a nemzetközi porondon is. S bár már a Magyar Légiközlekedési Vállalat megalapításakor is gondok voltak, s szinte folyamatosan anyagi problémákkal küzdött a cég, a megszűnés bejelentése mégis bombaként robbant.
Mindenki az utolsó pillanatig bízott abban, hogy valami csoda folytán megmenekül, megmentik a céget. De 2012. február 3-án egy bírósági döntés hamar kivégezte az addigra már jelentős veszteséget termelt társaságot. Utolsó kereskedelmi járata Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten, ezt követően soha többé nem emelkedett magasba menetrendszeri Malév-járat.
Bánki Dóra kristálytisztán emlékszik a pillanatra, amikor telefonon megkérték, pár órán belül pakolja ki a szekrényét.
Nálunk az egész családomnak köze volt a repüléshez, édesanyám is légiutaskísérő volt évtizedeken keresztül a Malévnál
– mesélte a Borsnak a stewardess. – Ő is mesélte, hogy gondok vannak, jöttek-mentek a vezérigazgatók folyamatosan, szinte évente elhangzott a végső csőd kifejezés. Amolyan Damoklész kardjaként lebegett a fejünk felett, mégis sokkolt a bejelentés. Annak idején szívesen hangoztatták, hogy ez egy nagy család, és tényleg így volt. Nagyon nehéz volt bekerülni, magas elvárásoknak kellett megfelelni minden pozícióban, de ugyanakkor jó fizetést kaptunk, kiváltság volt a vállalatnál dolgozni – magyarázta.
Dóra 17 éven keresztül volt alkalmazott, a szerelmét is cégen belül ismerte meg.
– Dávid Imre, a férjem kapitány volt, több, mint 30 évig dolgozott a Malévnél – folytatta. – Amikor bejelentették, hogy itt a vége, ott álltunk mindketten munka nélkül, egy 4 éves gyerekkel. Párom akkor 56 éves volt, a fiatalabb kollégákkal ellentétben őérte nem volt túljelentkezés. Később már nem is repült kapitányként, pedig szeretett volna méltóképpen elköszönni a karrierjétől, amit minden kapitány megérdemel. Számtalan családot tett tönkre a Malév megszűnése...
Hajdu Gergely 18 éven keresztül dolgozott a Malévnál, az utolsó öt évben már mint pilóta is. Gyermekkorában, 1985. június 25-én a televízióban látta, ahogy az első Jumbo Jet leszáll Budapesten. Tetszett neki a hatalmas felhajtás, akkor döntötte el, hogy ebben részt akar venni.
Később két televíziós műsorban is nyertem repülést, egyszer Dániába, majd Dévényi Tibor Három kívánság műsorában a Karib-tengerhez repülhettem
– mesélte Gergely, aki 18 évesen már a vállalatnál dolgozott. – Először a kereskedelmi részen, majd osztályvezető-helyettesként, ami mellett hétvégente a rendes munkaidőmön túl stewardként is. De mivel mindig is repülni akartam, végigcsináltam a megfelelő képzést, és az utolsó öt évben pilótaként is. Most a LOT légitársaságnál dolgozom, de mindent a Malévnek köszönhetek. Sokan kérdik, ugyan miért nem tudunk már tovább lépni mi, malévosok, a válasz erre igencsak egyszerű: ami értéket képviselt, azt nem szokás kultúrkörökben elfeledni.
A Malév vezetősége felismerte, hogy a jellemzően modellszépségű légiutas-kísérő lányok jó hatást gyakorolnak a cég arculatára és az utasok közérzetére, de a nehezebb rekeszek cipeléséhez mégis szükségük van a férfi munkaerőre is. Ezért adtak lehetőséget hasonló munkakör betöltésére az erősebbik nem képviselőinek is. Magda Zsigmond 1976-ban csatlakozott a csapathoz, mintegy 35 éven keresztül szolgálta ki az utasokat a fedélzeten.
– Gyönyörű időszaka volt az életemnek. Az egész családom minden évben kapott egy szabadjegyet bármelyik országba, ahova a társaság járatot indított. Élveztem a munka sokszínűségét és magát a repülést. Nekem az volt a munkám, ami másoknak a nyaralás, a szórakozás – mosolygott a ma már 74 éves egykori MALÉV-dolgozó, aki másfél évvel a cég megszüntetése előtt ment nyugdíjba.
– Éppen külföldről jöttem haza, amikor megkaptam a hírt a cég felszámolásáról. Bevallom, elsírtam magamat – mondta végül Zsigmond.
■ 1954. november 25-én egy államközi szerződés keretében Magyarország kivásárolta a vegyesvállalatból a szovjet felet, s ezt követően megalakult a Magyar Légiközlekedési Vállalat.
■ 1960-tól egyre több európai nagyváros lett elérhető az Iljusin típusú repülőkkel.
* 1969-től a Tupoljev sugárhajtású repülőgépek leszállás nélkül érték el Európa és a Közel-Kelet legfontosabb reptereit.
* 1989-tol Boeinggépekkel transzkontinentális járatok is indultak.
■ A Zsótér László által tervezett letisztult, szögletes formavilágú Malévlogó 1988-ban jelent meg. Ekkor csendült fel először a Presser Gábor által szerzett híres Malév-szignál.
■ A légiutaskísérők ruháját 1984 és 1991 között Pierre Cardin tervezte.
* 1992-ben vezették be a kék-zöld színvilágú uniformist, mely az utolsó húsz évben egységes arcot adott a vállalatnak.