Az utolsó viking király ezüstpénze került elő Magyarországon
A Tolna megyei Várdomb határában találták meg az egyedülálló, közel ezeréves leletet, ami Szekszárdra, a Megyei Múzeumba került. Az ezüstpénzt a norvég uralkodó, Keménykezű Harald verettette, aki szintén a kijevi nagyfejedelem egyik lányát vette feleségül, mint I. András magyar királyunk.
Forrás: Mediaworks
– A Norvégiában 1046-1066 között uralkodó Harald udvarából származó ezüstérme alig 1 gramm, átmérője 17 milliméter, ami a korabeli magyar dénárhoz hasonló, címlete az ezzel megegyező penning. Nem ismerünk Magyarország területén előkerült másik 11. századi, sőt semmilyen skandináv pénzérmét – kezdte a Borsnak dr. K. Németh András régész, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum főmuzeológusa.
Értéke a külföldi aukciós oldalakból kiindulva legalább 500 ezer, de akár 1,7 millió forint is lehet.
Az utolsó viking király pénzérméjét a már a 10. század óta lakott régi Kesztölc település helyén találta Csikós Zoltán, aki beszolgáltatta a szekszárdi múzeumba. – A tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelében is megemlített hadi út egyik végpontja volt Kesztölc, ezért sok messzi országból érkező katona megfordulhatott itt. Emellett a Képes Krónika is említi, hogy 1074-ben Salamon király „a Kesztölc nevű hely fölött” táborozott, udvartartásában számtalan világlátott ember megfordulhatott, akik rendelkezhettek ilyen pénzérmékkel. – ismertette a muzeológus, aki elmondta, hogy a szentföldi hadjáratból 1110-ben visszatérő I. Sigurd norvég király seregével Magyarországon vonult keresztül, és erősen feltételezhető, hogy a Duna menti úton haladt.
Az érmét még csak most vették leltárba, hogy hogyan kerülhetett Magyarországra, később fog nagyobb bizonyossággal kiderülni.
Még az sem kizárt, hogy a kijevi nagyfejedelem lányának udvartartása által került a norvég penning magyar földre. I. András és III. Harald ugyanis sógorok voltak, mindketten Bölcs Jaroszláv ukrán uralkodó lányait vették el. A kijevi nagyfejedelem mindkét későbbi uralkodónak menedéket nyújtott a politikai száműzetésük alatt, ami után megerősödve tértek vissza otthonukba a trónt elfoglalni. I. András magyar királyunk Anasztáziával, a hercegnő húgával Ellisif-vel pedig a norvég király, Harald tért vissza hazájába. A hercegnő neve ismerős lehet, a norvég eredetű népszerű Jégvarázs című animációs filmben is Elza királylány szerepel, a hóembert pedig ugyanúgy Olafnak hívják mint Harald bátyját, aki a trónért folytatott küzdelemben lelte a halálát.
