Egész életében ott élt, most el kellett menekülnie Olgának. A tanárnő a Borsnak vallott a háborús helyzetről.
Ukrán menekültek Felsőnémetiben
Forrás: Bors
Olga angoltanárként dolgozott Harkivban múlt hét csütörtökéig, amikor is addigi boldog élete fenekestül felfordult. Szerencsére férje nem volt otthon, Ukrajnában, így most együtt lehetnek:
– Ki kellett jutnom a kisfiammal Harkivból, mert már akkor is tudtuk, hogy ezt a területet erőteljesen támadják majd – mesélte az édesanya a Borsnak a szlovák-ukrán határon. Azonban sem vonat, sem repülő nem indult már akkor:
Elképzelni sem tudják, mi történik ott.
– Maga, a pokol. Sosem hittem, hogy ilyet látok, bombák, robbantások és lövések hangja közt élni. Egész életemben Harkivban éltem, most pedig a városomból semmi nem maradt szinte – mesélte elcsukló hangon. Lakásuk még épségben volt, mikor elhagyták.
– Szerencsések vagyunk, mert élünk és a lakásunk is áll még, de ki tudja, meddig? Mikor eljöttem, bezártam mindent, és csak remélni tudom, hogyha egyszer visszatérek, még meg lesz – mondta. Hozzátette, hogy a városban már akadozik az áram, a víz, az élelmiszerellátás.
– Amikor eljöttem, a legszükségesebbeken kívül elcsomagoltam pár fotót az otthonomról, hogy a kisfiam, Leo emlékezzen rá, hogyan nézett ki a hely, ahol született. Mert sajnos azt biztosan tudom, hogy sosem lesz ezután olyan, amilyen volt – szögezte le szomorúan a tanárnő.