A magyar-ukrán határmenti önkéntespontokon eddig az volt a jellemző, hogy az ukrán menekültek tudták merre tartanak, de mostanra sokan csak úgy elindulnak, hogy minél messzebb kerüljenek az orosz támadások elől.
Csordás Gábor nyíregyházi plébános és a nyíregyházi egyházmegye igazgató
Forrás: Metropol
A háborús helyzet elől a menekült hullám első érkezői a legtöbb esetben konkrét céllal érkeztek, ez azonban mostanra megváltozott. A helyzetről Csordás Gábor nyíregyházi plébános és a nyíregyházi egyházmegye igazgatója mesélt a Metropol újságírójának.
– A határátkelőhelyek fel lettek osztva a nagy karitatív szervezetek között. Az országban az egyház hivatalos szervezete ugye a Katolikus Karitász és mi a barabási határátkelőhelyet kaptuk meg, úgyhogy most mi ide jövünk az önkénteseinkkel és
mi vagyunk azok, akik korrigáljuk a menekültek fogadását illetve a szállítását
– mondta Gábor atya, aki egyébként azt is elárulta, hogy szerinte az ő menedékük egy jó hely egy röpke pihenésre.
– Első sorban pihenésre tudunk helyet biztosítani, hiszen sokan napokig utaznak, mielőtt ide megérkeznek, ráadásul nagyon sokáig 10-12 órát állnak sorban. Mindezt a hidegben és gyerekekkel. Itt pedig van egy melegedési lehetőségük, ahol kapnak élelmet és pihenhetnek. Minden más attól függ, hogy hogyan folytatják az útjukat. Van olyan például, aki megvárja, hogy valaki jöjjön érte Nyugat-Európából: rokon, barát, ismerős, és mi erre az időre biztosítunk nekik pihenési lehetőséget – árulta el a lapnak.
– Eddig ez volt a jellemző, hiszen a nagy többségük tényleg határozott cél irányába mentek, de most már nagyon sokan jönnek úgyhogy nem tudnak hová tovább menni, ők már a klasszikus háborús menekültek, akiknek a házát lebombázták, vagy rokonai esetleg ismerősei odavesztek. Az ő megsegítésükre az állami vezetés hamar megszervezte, hogy a határtól beljebb, nagyobb településeken is legyenek segítőpontok – közölte Csordás Gábor, aki kihangsúlyozta, hogy ezeken a pontokon akár a dokumentumaikat is intézhetik a hazánkba menekülő ukránok.