Napokkal ezelőtt világra jött kislányukkal voltak kénytelenek útnak indulni, ha életben akartak maradni.
Elképzelni is lehetetlen, milyen lehetett február 24-én, egy kórházban bombázás zajára felriadni, és milyen lehetett egy pár nappal korábban világra jött babával útnak indulni a biztonságot jelentő országhatár felé. Egy kaliforniai pár részletesen számolt be tortúrájukról.
Jesse és Jacob Boeckmann kislánya, Vivian két nappal korábban, 22-én jött világra, egy ukrán béranyától. A fiatal pár a háború kitörésének hírére Kijevből Lviv felé vette az irányt, mivel úgy tudták, ott működik egy ideiglenes amerikai nagykövetség. A normális esetben hatórás autóút azonban 27 órássá nyúlt az utakon kialakuló hatalmas dugók miatt. Érthető: rengetegen kezdtek el menekülni. Sajnos azonban ez még csak a kezdet volt.
Út közben ugyanis megtudták: hiába mennének Lvivbe, a nagykövetséget ott már bezárták, így közvetlenül a lengyel határ felé vették az irányt. A határ előtt nagyjából 20 kilométerrel azonban teljesen megállt a sor. Órákat ültek az autóban, egy hideg, téli napon, és lassan rájöttek, hogy dönteniük kell: vagy tovább várakoznak, ki tudja, meddig, vagy megindulnak gyalog a határ felé az akkor még mindig csupán négynapos kislánnyal.
– Mivel még ez volt a nap legmelegebb része, és ez volt az egyetlen esélyünk, hogy az éj leszállta előtt a határhoz érjünk, úgy döntöttünk, kiszállunk és sétálunk. Mivel a lányunk 4 napos volt, legjobban a hipotermiától féltünk. Nagyon hideg volt, de úgy éreztük, ha most nem cselekszünk, nem tudhattuk, mennyit kell még várnunk, mire átjutunk a határon – magyarázta Jacob a CNN-nek.
A határon hatalmas káosz és emberek százai fogadták őket. Egy határőr ránézett a babáját magához szorító asszonyra, és csak annyit kérdezett:
Életben van?
Jesse-t és a kis Viviant – mint minden más kisgyermekes édesanyát – hamarabb átengedték, Jacob órákkal később követte őket. Mára mindhárman biztonságban vannak, otthon, az Egyesült Államokban. Mint mondják: szerencsések, hogy megmenekültek, hiszen voltak, akik sokkal többet sétáltak, hogy kijussanak az országból.