Ezzel a munkával kereshet napi 400 ezer forintot Magyarországon
Hazánkban közel 5,3 millió hektár, folyamatos növényvédelmi kezelést igénylő termőföld terül el, ráadásul a magyar GDP közel 25 százalékáért a mezőgazdálkodás felel, mely számára az időjáráson kívül az ún. talajtaposási kár okozza a legnagyobb veszteséget: a jelenség 8–10 százalékos profitkiesést is okozhat hektáronként – ezért egyre népszerűbbek a drónok. De nincs, aki vezesse.
Forrás: ABZ
A talajtaposási kárra jelenthet megoldást a hagyományos, hidas műtrágyaszórók helyett mezőgazdasági drónokkal végzett permetezés. Igaz, ezek a távirányítású repülő berendezések nem nevezhetők túlzottan olcsónak, a gazdaságok zömének nem jelentene anyagi nehézséget beszerezni őket, ugyanakkor permeteződrón-pilótából hatalmas hiány mutatkozik.
– Manapság az agráriumban is egyre népszerűbb a drónozás: míg néhány évvel ezelőtt a mezőgazdasági vállalatok körülbelül 80 százaléka elzárkózott a technológiától, mára 80 százalékuk vált nyitottá rá, felhasználásuk pedig igen szerteágazó – mondta a Borsnak a drónszakértő, az ABZ Drone tulajdonosa, Török Gyula, aki szerint 2025-re aligha lesz a szegmensben olyan cég, ahol nem alkalmaznak drónt.
Az Európai Unió egyéb tagállamaihoz képest Magyarországon nemcsak a kínálat, de a technológiához szükséges szaktudás is kimagasló, igaz, a napi szintű gazdálkodásba bevezetett eszközök száma egyelőre alacsony, holott a drónok számtalan területen bevethetők.
Ilyen például a különféle betegségeket detektáló növényállapot-elemzés, a permetezés, a földmérés, vagy éppen a vadállomány megfigyelése, számlálása és mentése – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a várható pályázatok meg is könnyíthetik majd az eszköz- és szoftverbeszerzést.
– Mivel az elsőre drágának tűnő, minden felszereléssel együtt tíz millió forintba kerülő drónok a munkagépekhez viszonyítva már kifejezetten olcsók, az elvégzendő feladat típusától függően rövid megtérülési idővel is számolhatunk – fejtette ki Török Gyula, aki szerint a kis drónos repülés már egy 4-5 napos tanfolyammal is elsajátítható, a permeteződrónok esetében azonban már 150 aktív óra kell ahhoz, hogy a majdani kezelő hibátlanul és felelősségteljesen végezhesse el a rá váró feladatokat.
– Mivel a jelenleg bevetésre kész összes mezőgazdasági drónpilóta a hazai termőföldek legfeljebb 1–2 százalékát képes „megművelni”, a vállalkozó kedvű fiatalok számára hosszú távú, átlag feletti megélhetést jelenthet a permeteződrón-pilótaként szerzett szakképesítés – jegyezte meg a drónszakértő, aki tapasztalatai alapján azt is elárulta, hogy egy igazán talpraesett és precíz, ugyanakkor kialakult kapcsolatrendszerrel rendelkező kolléga minden esetben 1 millió forint feletti keresetre számíthat havonta, sőt, arra is volt már példa, hogy valaki egyetlen nap leforgása alatt 400 ezer forintot „permetezzen össze”.
