A víz a hegy gyomrában rejlik: Ennyi ivóvíz készlet van hazánkban
Az ivóvízhiány a jövő generációinak egyik legnagyobb problémája lesz, a klímaváltozás pedig egyre inkább ront a sok régióban már most is háborúkat okozó válságon.
A világ vízkészletének mindössze 3 százaléka édesvíz, ennek kétharmada gleccserekben van elzárva. Éppen ezért világszerte 1,1 milliárd embernek nincs megfelelő hozzáférése tiszta vízhez, és évente 2,7 milliárd ember szenved vízhiánytól legalább egy hónapig. A nem megfelelő minőségű, fertőzött víz 2,4 milliárd embert érint, és olyan betegségeket okoz, mint a kolera és a tífusz.
Évente kétmillió ember, főként gyerek hal meg hasmenéses betegségekben, amelyek kialakulásához a szennyezett víz is hozzájárul.
Magyarországról nagyon nehéz elképzelni, milyen az, amikor valakinek nem jön tiszta ivóvíz a csapból, amikor minden nap küzdenie kell a megfelelő minőségű vízhez jutásért.
Hazánkban a földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Ez a létező legkiválóbb minőségű, a kőzetekből kioldott kálcium- és magnézium-ionok miatt magas keménységű ivóvíz, amely általában nem igényel tisztítást. A karsztok igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.
Egy főre jutó teljes megújuló vízkészletünk még Európában is magasnak számít. Ez a mutató 11 ezer m³/fő/év-et tesz ki. Ám hiába szerepelünk jól a statisztikákban.
A Homokhátság, amely az ország tizedét teszi ki már tavaly félsivatagnak lett minősítve. A súlyos aszályok minden bizonnyal egyre gyakoribbak lesznek, főleg az Alföldön.
