Este már Jézus feltámadását ünneplik a katolikus templomokban
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
Esztergom, 2018. március 29. Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nagycsütörtöki szentmisét celebrál az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-fõszékesegyházban 2018. március 29-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek este hat órától a budapesti Szent István-bazilikában mutatja be a feltámadási szentmisét. Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke este nyolc órától a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban vezeti a húsvét vigíliájának szertartását.
A nagyszombati szertartás a jelenlegi, IV. századra visszavezethető liturgikus rend szerint négy, jól elkülönülő részből áll:
A FÉNY LITURGIÁJÁBÓL, AZ IGELITURGIÁBÓL, A VÍZSZENTELÉSBŐL ÉS AZ ÁLDOZATI LITURGIÁBÓL - OLVASHATÓ A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA (MKPK) MTI-HEZ ELJUTTATOTT KÖZLEMÉNYÉBEN.
A SZERTARTÁS A TŰZSZENTELÉSSEL KEZDŐDIK, MAJD A PAP MEGGYÚJTJA A HÚSVÉTI GYERTYÁT, AMELYNEK FÉNYE "ISTEN GYŐZELMÉT HIRDETI A HALÁL FELETT".
A húsvéti igeliturgia végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és "visszatérnek a harangok", meghívva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére.
A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja "Isten népének ujjongó örömét fejezi ki". Az evangélium Jézus feltámadásának története.
A PRÉDIKÁCIÓ UTÁN KÖVETKEZIK A KERESZTVÍZ MEGÁLDÁSA ÉS A KERESZTELÉS.
A katolikus templomokban általában a nagyszombati szertartás során keresztelik a felnőtt korukban megtérteket, és ilyenkor a hívek is megújítják keresztségi fogadalmukat.
Ezt követően a szentmise a szokott rendben, az áldozati liturgiával folytatódik. A szentmisét a hagyományos húsvéti körmenet zárja.
