Több alkalommal támadta a rezsicsökkentést és a hatósági energiaárakat Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Később próbálta magyarázni a szavait, de mindig rossz döntésnek nevezte és a jelenlegi formájában megszüntetné a jelenlegi gyakorlatot. A Gyurcsány vezette baloldal győzelme esetén tehát eltörölnék azt a kedvezményt, amivel minden magyar család havonta átlagosan 32 ezer forintot tud megspórolni.
A miniszterelnök-jelölt már 2020 őszén a Gellért Szállóban értelmiségiek előtt tartott előadásában támadta a rezsicsökkentést, akkor még csak Hódmezővásárhely polgármestereként – írja az Origo. Márki-Zay Péter a Spotify-on elérhető podcastműsorban tette közzé ezeket a gondolatokat. „Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze, lehet rezsit csökkenteni."
– Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni – mondta Márki Zay a Klímaválasztás 2022 című online vitaműsorban közvetlenül a baloldali előválasztás második fordulója előtt, tavaly októberben. Márki-Zay szerint az árakon keresztül kell takarékosságra ösztönözni az embereket.
Gyurcsány jelöltje a múlt év novemberében a Facebook-oldalán közzétett szokásos videós bejelentkezésében ismét megerősítette, hogy eltörölné a rezsicsökkentést. Konkrétan úgy fogalmazott: „A rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fönntartani."
Idén januárban egy gárdonyi fórumon egyenesen népbutításnak nevezte Márki-Zay a rezsicsökkentést. Sőt egy lakossági fórumon - amerikai szóhasználattal példálózva - sötétben tartott, trágyával etetett gombákhoz hasonlította a rezsicsökkentés támogatóit.
A baloldal kormányfőjelöltje szerint a rezsicsökkentés káros, mert ennek káros hatása van a környezetvédelemre is. Az igazságosság szempontjából is – tette hozzá. Mindezt arról az intézkedésről mondta, amellyel minden magyar család havonta 32 ezer forintot spórol meg átlagosan.
Idén január elején a Népszavának adott interjúban azt fejtegette, hogy szerinte nem az a rezsicsökkentés, ha a rezsi ára csökken - A valódi rezsicsökkentés az épületkorszerűsítésről is szól, amivel csökkenthető a pazarlás, de belefér a saját áramtermelés is – fogalmazott Márki-Zay. Aztán az emberek számára kedvező intézkedés politikai szempontjait taglalta, mondván, hogy a Fidesz által bevezetett rezsicsökkentésből, vagyis az összes háztartásra szabott szociális tarifából „nehéz lenne kimászni." - Politikai öngyilkossággal érne fel, ha bárki azzal kampányolna, hogy megszüntetne egy jó dolgot, de mégis felmerül, hogy hogyan lehet hosszabb távon fenntartani azt a rendszert, amiben a piaci árak jóval magasabbak a rögzített lakossági áraknál. Szerinte most „szó sincs valódi rezsicsökkentésről: az adón keresztül a magyar emberekkel térítteti meg az oroszoknak euróban kifizetett világpiaci árat.
Ez utóbbi kijelentését egyértelműen cáfolja az a tény, hogy Magyarország jóval a világpiaci ár alatt, csaknem ötödéért kapja jelenleg az orosz gázt.
Márki-Zay arról is beszélt, hogy ő miként képzeli el a „valódi" rezsicsökkentést. A baloldal miniszterelnök-jelöltje kifejtette, „hogy valódi rezsicsökkentést el lehetne érni Magyarországon akkor, ha nem néphülyítéssel, adminisztratív módon ráterhelem a lakosságtól elvett, a lakosság könnyítése érdekében onnan elvont díjakat, ráterhelték az ipari fogyasztókra, adók formájában mindenkire, veszteségessé tettek egész iparágakat."
Vagyis, az emberekkel szemben a nagy cégeket kezdte védeni. Ez több szempontból sem meglepő, hiszen Márki-Zay korábban az Eurelectric bizottsági tagja volt. A globális szervezet több évtizede bejáratos az uniós vezérkarhoz, rendszeresen fogalmazza meg véleményeit és iránymutatásait az Európai Bizottságnak. Márki-Zay két évig delegált volt a több mint 3000 nagyvállalatot tömörítő lobbiszervezetnél. Az Eurelectric a közelmúltban többször is kifejezte a hatósági árszabályozással, vagyis rezsicsökkentéssel szembeni mérhetetlen ellenszenvét. Legutóbb idén novemberben támadták meg Frans Timmermansnál a román rezsicsökkentést.
Egyre inkább érthetővé válik, a baloldal miniszterelnök-jelöltje miért megy el a falig annak érdekében, hogy megszüntesse a magyarok millióinak komoly segítséget nyújtó rezsicsökkentést, miközben Nyugat-Európában hatalmas krízist okoz az energiahiány és az egyre dráguló árak. De, tegyük hozzá, a fő ok természetesen az, hogy főnöke, Gyurcsány Ferenc utasításait hajtja végre: és Gyurcsány mindig ellenezte a rezsicsökkentést. A volt miniszterelnök már 2014-ben hülyeségnek nevezte a rezsicsökkentést az Origonak adott interjúban. „Április végén adott lesz egy ár, a kérdés az lesz, tovább lehet-e vinni a rezsicsökkentést. Erről kell megállapodnunk majd, ha kormányra kerülve alaposan megvizsgáltuk a helyzetet" – fogalmazott akkor Gyurcsány.
Szintén 2014-ben így védte az energiaszolgáltatók profitját egy szegedi lakossági fórumon: „Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon".
Márki-Zay véleményét legutóbb a megszorító csomagjáról ismert Bokros Lajos volt baloldali pénzügyminiszter támogatta, aki szerint a rezsicsökkentés a legkárosabb intézkedések egyike Magyarországon.
A baloldali propaganda része a rezsicsökkentés eredményeinek tagadása is, folyamatosan arra hivatkoznak, hogy a világpiaci árak korábban alacsonyabbak voltak, így a rögzített hatósági díjszabással az emberek rosszul jártak. Ezzel ellentétben a Századvég elemzése a közelmúltban részletesen kimutatta, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar háztartások – az intézkedés bevezetésétől, 2013-tól 2021-ig – összesen 2600 milliárd forintot takarítottak meg. Egy háztartás összegezve 627 ezer forintot – havi bontásban 6 ezer forintot – tudott más célokra fordítani a rezsiszámláin kívül. A rezsicsökkentés bevezetése előtt, 2005 és 2012 között a közüzemi díjak emelkedése következtében egy háztartásnak átlagosan 768 ezer forintos többletköltséggel kellett kalkulálnia a rezsiszámlák befizetésekor, ami havonta 9 ezer forintos terhet jelentett.
(Origo)