Most már hivatalos: Ez lett a választás végeredménye

A parlamenti választáson a magyarországi választók egyrészt szavazhattak az egyéni választókerület jelöltjére, másrészt a pártlistákra (illetve nemzetiségi választók a nemzetiségi listákra). A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben szavazhattak a pártlistákra.

Az egyéni választókerületekben az a jelölt lett képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok múlt pénteken és szombaton meghozták az egyéni választókerületek választásának eredményét megállapító határozataikat, ezek április 12-én jogerőre emelkedtek. Szintén jogerőre emelkedtek a területi választási bizottságoknak az országos listás választás területi részeredményéről szóló határozatai is.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) pedig még szerdán kiállította a levélben leadott listás szavazatok megszámlálásáról készített jegyzőkönyvet. E szerint a legtöbb érvényes levélszavazatot a Fidesz–KDNP listája kapta, 251 468-at, a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd listája 11 034-et, a Mi Hazánk Mozgalom listája 2836-ot, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listája 1636-ot, a Normális Élet Pártja 601-et, a Megoldás Mozgalom 259-et.

Az NVI nyilvántartása szerint 456 129 választópolgár szerepelt a levélben szavazók névjegyzékén, a levélben leadott szavazatok megszámlálásáról kiállított jegyzőkönyv szerint az NVI-hez 318 083 szavazási irat érkezett vissza határidőben, ebből érvényes 268 766 volt, ami a beérkezett szavazási iratok 84,49 százaléka. Az érvényes szavazási iratokban 268 416 szavazólap volt, és érvénytelen volt 582 szavazólap, így az érvényes szavazólapok száma 267 834.

A levélszavazatokat először a gyors eredménymegállapításért beszkennelték, majd az NVI a szavazólapokat két alkalommal kézzel is megszámolta, a jegyzőkönyv szerint a szavazatszámlálás április 9-én kezdődött és 13-án fejeződött be. Miután valamennyi jegyzőkönyv az NVB rendelkezésére állt, a testület csütörtökön megállapította az országos listás eredményt.

Az országos listáról kiadható 93 mandátumnál az országos listákra leadott voksokat (a Magyarországon, illetve levélben leadottakat) és az egyéni választókerületekben nem hasznosuló, úgynevezett töredékszavazatokat veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát (ez most 282 743 szavazat volt) nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el (565 486 szavazat), illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot (848 229 szavazat).

Az országos listás mandátumok kiosztásához először összegezték az összes töredékszavazatot, valamint az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot, majd ezt elosztották 93-mal (a kiadható mandátumok száma), és az eredményt tovább osztották néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amellyel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak. Ez most 23 085 szavazat volt, és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata kedvezményes mandátumot tudott szerezni.

Ez most 23 085 szavazat volt, és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata kedvezményes mandátumot tudott szerezni.

Az NVB megállapította: a küszöböt a Fidesz–KDNP, a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd és a Mi Hazánk Mozgalom pártlistája érte el, így ezek a pártok részesülhettek az országos listás mandátumokból.

A pártlistákra leadott összes szavazatszám 8 587 628 volt. A Fidesz–KDNP-nek összesen – a töredékszavazatokkal együtt – 4 390 962 szavazata volt, a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd listának 3 526 480, a Mi Hazánk Mozgalomnak 639 551.

A pártlisták között (a kedvezményes mandátum számával csökkentett) 92 országos listás mandátumot osztott ki az NVB, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett d'Hondt-módszer alapján.

Ennek során előbb egy táblázatot készítettek, a táblázatnak 92 sora volt, mivel ennyi országos listás mandátumot kellett kiosztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntették fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát, és így tovább.

A mandátumokat úgy osztották ki, hogy megkeresték a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez megtalálható volt, az a lista kapott egy mandátumot. Ezután megkeresték a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatták, amíg ki nem osztották az összes mandátumot.

Az NVB ezen módszer alapjána DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd listának 38, a Fidesz–KDNP-nek 48, a Mi Hazánk Mozgalomnak 6 országos listás mandátumot tudott kiadni.

Ezt követően az NVB összevetette az országos listákon szereplő, illetve az egyéni választókerületekben mandátumot szerző jelöltek neveit, és ennek alapján állapította meg, mely képviselők kaptak mandátumot az országos listáról, a listán szereplő sorrendben (azok a jelöltek, akik egyéni választókerületben mandátumot szereztek, az országos listán nem juthatnak mandátumhoz).

Az országos listás eredménymegállapító határozat ellen három napon belül a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel.