Nem kaptak a halak a Ráckevei-Soroksári Dunán
Több mint 700 ezer horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy folyópartra. Ezúttal a Ráckevei-Soroksári Duna-ágra látogatott a Bors.
Holnap beindul. Biztattuk magunkat a négynapos horgásztúra minden napján. Az év első pecáját várjuk a legjobban minden évben. Erre már évek óta márciusban kerül sor, a helyszín is ugyanaz: a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, ezen belül pedig idén Makádra esett a választás, oda, ahol tavaly októberben gyönyörű pontyokat sikerült horogra csalnunk.
Hónapokig tartó készülődés
A pecára való felkészülés már jó előre megkezdődik, hiszen a karácsonyi ajándékok zöme is horgászcuccokból áll. Nem mintha nem lenne elég csalink, orsónk, botunk, de nem árt beszerezni mindig egy-egy új dolgot, amely aztán lehet, sosem kerül „bevetésre”. Ezért fordulhat elő az, hogy két kisteherautóba is csak neccesen férnek el a felszerelések.
Én személy szerint már a készülődést is élvezem, leporolom a horgászládát, felkötöm a szerelékeket, felcsévélem a damilt, közben pedig szebbnél szebb pontyokról fantáziálok, és elképzelem, mi lesz a tökéletes taktika.
Mindent bevetettünk
Így vágtunk neki tehát neki az év első horgászatának, és látszólag minden tökéletes volt ahhoz, hogy eredményesen zárjuk ezt a négynapos túrát. Nagyszerű idő, halakban gazdag víz, jó horgászhely, a remek társaságról nem is beszélve. Kell ennél több? Gondoltuk, nem. De két nap után be kellett látnunk, valami hiányzik: a halak. Semmi mozgást nem láttunk magunk előtt. Egyetlen taktika sem vezetett eredményre a ragyogó időben, pedig próbálkoztunk közel, távol, kis és nagy csalival, de még egy nyamvadt keszeg sem vette fel a felkínált csemegét. Az etetésünk is hatástalannak bizonyult. Gondoltuk magunkba, jó, hogy ennyi húst hoztunk, mert ha halakra vártunk volna, akkor bizony éhen halunk.
Másfél kilós győzelem
Az első nap két másfél kilós ponty érkezett, akkor még nem is gondoltuk, hogy túránkon ezt a két bajszost fogjuk összesen. Ha csak sejtettük is volna, akkor nem fanyalgunk a két viszonylag aprónak mondható pikkelyes láttán. Összehasonlításképp: tavaly októberben 30 kilós összfogással, köztük egy nyolckilóssal zártuk a négy napot. Bár a profik legyintenek, hogy ez semmi, mi büszkén tértünk haza. Most viszont némán telt a hazaút, és már a következő horgászatot szerveztük, hiszen a legtöbbünknek elmaradt az év első hala, arra pedig nem várhatunk nyárig, a következő több napos pecánkig.
