Lábon lőné magát Európa az olajembargóval

A Barátság nevű vezeték Oroszországból indul nyugati irányba, hossza mintegy 6 ezer km, ennek déli leágazásából érkezik Magyarországra is a kőolaj. A csővezeték a délkelet-oroszországi Szamara városnál kezdődik, ahol a Nyugat-Szibériából, az Uralból és a Kaszpi-tengerről érkező olajat táplálják bele. A vezeték Belarusziában északi és déli részre ágazik.

Az északinál (Lengyelország, Németország) a magyaroknak fontosabb a déli, Ukrajnán áthaladó leágazás, amely Szlovákiának, Csehországnak és hazánknak viszi a nyersanyagot.

A déli a fehéroroszországi Mozir finomítónál válik el az északitól, áthalad Ukrajnán, majd Ungvárnál ismét kettéágazik. Az északi cső a szlovák és a cseh finomítókig halad, míg a déli Százhalombattánál ér véget. A teljes Druzsba (barátság) vezeték napi kétmillió hordónyi olajat képes továbbítani.

A kereskedők urál néven ismerik az orosz exportolajmixet, amely a Volga menti vidékek nehéz, erősen savanyú fekete aranyának és a szibériai eredetű könnyűolajnak a keveréke. Együtt jegyzik a tőzsdéken az amerikai WTI könnyűolajjal és a valamivel nehezebb északi-tengeri, brit Brenttel. Magyarországra a Druzsba vezetéken át az Urál jön. Erre állt át a százhalombattai finomító is. Alternatív megoldás a horvátországi Omišaljból induló Janaf-vezeték, ennek kapacitása azonban jelenleg nem kielégítő, ráadásul ilyen volumenű tengeri olajszállítására nincs elegendő elérhető tanker a piacon.

Az orosz bevételek nőnek, Európa szenved Robert Habeck német gazdasági miniszter a múlt héten azt mondta, hogy Németország támogatná az orosz olajimport azonnali, vagy ideális esetben néhány hónapon belüli betiltásáról szóló uniós terveket. De azt is mondta, hogy az orosz olajimport leállítása Németországban is jelentős áremelkedéssel, és néhol ellátási problémákkal járna együtt. Egy független kutatóintézet, a Centre for Research Energy and Clean Air számításai szerint Oroszország a háború két hónapja alatt az energiaexport csökkenése ellenére az árak növekedése miatt csaknem megduplázta az EU-nak eladott tüzelőanyagokból származó bevételeit. Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletág vezetője szerint komoly vita van az uniós tagállamok között arról, szükség van-e egyáltalán az olajtermékekre vonatkozó szankciókra, azok ugyanis láthatóan sokkalta kisebb terhet rónának Oroszországra, mint az Európai Unió egészére. A szakértő felidézte: néhány héttel ezelőtt Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, az IMF és a Világbank tavaszi ülésén arra kérte az EU-t, hogy ne vezessen be olajembargót, mondván, azzal jelentősen megnövelnék a világpiaci nyersanyagárakat, ami jelentős kockázatot jelent nem csak az európai, de a tengerentúli gazdaságoknak is. A konferencián az is elhangzott, hogy Oroszország viszonylag könnyedén képes lehet más piacokat találni a kőolajszállításainak például Ázsiában (India, Kína). A JP Morgan közben kiszámolta, hogy a Brent típusú olaj jelenlegi 100-110 dollár körüli hordónkénti ára 175 dollárig is felkúszhat, ha bevezetik az embargót.