Kutyasétáltatóra támadtak a varjak
A múlt héten „röppent fel” a hír, miszerint a főváros XV. kerületében működő Újpalotai Összevont Óvodának udvarán csipkedtek össze több gyereket is a madarak, vasárnap pedig egy kutyasétáltatót támadtak meg a felbőszült szárnyasok a Gazdagréti lakótelepen – a Bors utánajárt, mégis mennyire kell tartanunk az ehhez hasonló támadásoktól.
Az Országos Mentőszolgálat munkatársai május 26-án 6 gyermeket és egy középkorú, vélhetően óvónőt láttak el a fenn nevezett óvodában – szerencsére egyik sérült sem szorult kórházi ellátásra. Vasárnap már a gazdagréti lakókat tömörítő Facebook-csoportban számolt be róla egy feleség, hogy a férjét a lakótelep egyik parkos részén kutyasétáltatás közben érte madártámadás, konkrétan 3 madár fogta közre a férfit és a család kedvencét. A közösségi média felületen többen jelezték, hogy a lakótelepen fészkelő varjak, ha nem is támadták meg őket, azonban éles, rémisztő károgásba kezdtek, amikor megközelítették azokat a fákat, melyeken a madarak élnek.
Okos állat, de csak madár
Egy, a fiókáit védelmező varjúval való találkozásnál nem közvetlen sérülésektől kell félnünk: sokkal inkább az a helyzet lehet balesetveszélyes, amelybe ijedségünkben keveredhetünk a madár elől való menekülés közben.
Leginkább hátulról támadnak a varjak, vagyis ha mindenképp ki akarunk térni előlük, velük szembefordulva tegyük azt – tanácsolta a Hortobágyi Madárkórház képviseletében Dr. Déri János, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága hatósági állatorvosa.
Családias védelem
– Efféle atrocitásokkal a dolmányos varjak esetében április végétől június közepéig számolhatunk, ez ugyanis a fiókaröptetés ideje, amikor a szülők a még nem teljesen röpképes, sokszor a talajra pottyant, ügyetlen utódaikat védik – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy habár ezen madarak a vetési rokonaiktól eltérően nem kolóniában, de egymáshoz közel fészkelnek, több madár is neki eshet a fiókát veszélyeztető „támadónak”.
A városiasodás átka
A fészküket elhagyó, egyelőre csetlő-botló fiókák a városias környezetben nem csalitos bokrokba, hanem aszfaltra és betonra, vagyis járdákra, biciklisávokba, sőt parkoló autókra vagy azok alá, illetve a rohanó járókelők közé zuhannak – érhető hát, ha szüleik roppant erőszakosan kelnek védelmükre.
A madarak és a tőlük való félelem a filmkészítőket is megihlette, nem is akárkit, a világhírű angol rendező Alfred Hitchcock már 1963-ban a Madarak című művében a szárnyasokkal sokkolta a nézőket. Az alkotása azóta is a filmtörténet leghíresebb és megismételhetetlen darabja, ami számos későbbi művet ihletett.
