Világszerte terjed a majomhimlő: Ennyi idő után jelentkeznek az első tünetek
Alig tért magához Európa a koronavírus-járvány pusztítását követően, máris itt a következő láthatatlan ellenség: a majomhimlő. Eddig Európa 11 országában találtak beteget, köztük a szomszédos Ausztriában is. A szakemberek egyelőre nyugalomra intenek, de szigorú figyelemmel követik az eseményeket.
A majomhimlőt eredetileg majmokon fedezték fel 1958-ban, de erre több faj is fogékony, az ember mellett többek között rágcsálók is.
Kemenesi Gábor virológus nemrég saját közösségi oldalán kifejtette: a vírus terjedése az 1970-es évek óta emelkedő tendenciát mutat, és csak idő kérdése volt, hogy mikor jelenik meg Afrika után más földrészeken is.
Ijesztők, de enyhébbek a tünetek
- Kezdetben láz, étvágytalanság, fej és izom fájdalmak jelentkeznek. Hét-tíz nap múlva jelennek meg a bőrtünetek, piros foltok, majd hólyagok, ami után 4-5 milliméteres csillag alakú pörkök, himlőhelyek alakulnak ki apró hegek formájában.
Beazonosítani a legnagyobb számban a bőrelváltozásból vett mintából lehet, de mint minden vírus, PCR-rel ez is kimutatható – mondta el a Borsnak Rusvai Miklós virológus.
Szorosabb testi kontaktussal terjed
- Szorosabb testi kontaktus szükséges ahhoz, hogy elkapjuk. Például amikor az anya fürdeti a gyereket, vagy testnedvekkel terjed, szexuális úton – sorolta Rusvai a megfertőződés lehetséges helyzeteit. A védekezés kapcsán Kemenesi Gábor kiemelte: könnyebb helyzetben vagyunk, mint a Covid-19 járvány alatt, hiszen a korábbi, fekete himlő elleni oltás hatékony ellene, tehát vakcinánk már van, Nagy-Britanniában már el is kezdték bevetni.
Mégis lehet ok az aggodalomra?
A Mandinernek nyilatkozó Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa mindennek ellenére furcsállja a szaporodó esetszámokat, mivel ezek nem behurcolt esetek, vagyis a most érintettek, egyiküket kivéve, nem jártak a betegségüket megelőzően Afrikában.
Ez pedig azért különös, mert a majomhimlő csak Nyugat-Afrikában és Közép-Afrikában fordult eddig elő. Mint rámutat, attól fél a tudományos közösség, hogy megváltozott a vírus, és esetleg könnyebben terjed emberről emberre.
- De az sem kizárt, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában cirkulál. Mindenesetre a koronavírus vége felé riasztó lenne egy újabb kórokozóval szembenézni. A nyugat-afrikai majomhimlőben halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy eset, míg a kongói majomhimlőé egy a tízhez.
Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs, a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású
– mondta Szlávik János.
