Nyáron is nyírják a birkákat a Dunakanyarban – videó

Horváth János, azaz a helyiek számára csak „Rimbás” tanyája 7200 négyzetméteren terül el a festői Dunakanyar „Rózsadombján” – legalábbis ahogyan a hobbi gazda hivatkozik a lábunk alatt mintegy 300 méter hosszan nyújtózó idilli tájra: ezen hektárokat tartja rendben a férfi által tartott 8-10 birka, mintegy bio-fűnyíróként.

Eleink nyomában jár

– Annak idején még egy barátommal együtt kezdtük az állattartást, ő azonban idővel kikopott a dologból, mára pedig csupán az állatok szeretete maradt meg benne – kezdte beszélgetésünket János, aki évekkel ezelőtt még lovakat és disznókat is nevelt tanyáján, 70 felé közeledve azonban néha már a jelenleg meglévő szerény állomány is soknak bizonyul számára.

A folyamatos szaporulat bőven ellát a hobbitartás egyik előnyének nevezhető húsutánpótlással: a családdal és a haverokkal rendre összejövünk egy birkapörköltre, illetve -gulyásra, ahogyan a húsvéti báránysült is minden évben garantált 

– magyarázta az állatait egyértelműen kedvtelésből, ugyanakkor ridegen tartó gazda. – Árpád apánk sem dugta akolba és istállóba az állatokat, így nálam is a természet törvényei uralkodnak: az erős megmarad, a gyenge elhullik – vallja a Rimbás.

Pár hónapra milliók

Ottlétünkkor azonban szerencsére csak a bunda hullott – le. Mint azt János mondja, 

évtizedekkel ezelőtt az öregek, például a nagyanyja még szépen kimosta, kikészítette a gyapjút, ő azonban már nem fárad 15-20 kilónyi anyaggal. 

– Nyíregyháza mellett kizárólag a patyolattiszta merinói gyapjút veszik át, és mire ez úgy nézne ki, hogy tényleg kelljen nekik, az utazással együtt drágább lenne a leves, mint a hús – fejtette ki a tulajdonos, akinél a birkanyíró Baksza András már visszatérő vendég.

– 15-16 éves koromban kezdtem a szakmát, pár év múlva pedig már ismerősök tanyáin vállaltam munkát – mondta az édesapja 450 birkát számláló családi gazdaságában felcseperedő 30 esztendős férfi, aki szerint rajta kívül legfeljebb még két kollégával osztozik meg Pest megye összes gyapjasán. 

Évi 1500 állatot nyírok meg, egyenként 15-20 perc alatt, amiben a körmölés is benne van 

– összegezte András, aki 1500 forintot kér el egy nyírásért, illetve az állatok körmeinek visszavágásáért.

Szerelemből csinálja

András áldozatos munkájára persze évente csak egyszer, szezonális jelleggel, azaz április vége és július közepe között van szükség, de a szakember természetesen év közben sem tétlenkedik. 

A végzettségemet tekintve alapvetően állat- és növénytermesztő technikus vagyok, de a gyakorlatban vízműgépészként dolgozom 

– árulta el András, aki régen ugyan meg-megsértette az állatok bőrét, a rutin azonban tapasztalt szakembert faragott belőle.

Apropó bőr: amennyiben Jánoséknak sikerül körültekintően megnyúznia az épp levágásra szánt állatot, a bundával ellentétben a bőrt nem dobja rögtön kukába. – Ha szépen dolgozunk, a kellő utómunkát követően kellemes kis ágyelő készíthető belőle – mondta el a gazda, aki nem tartott igényt lapunkból egy tiszteletpéldányra, hiszen mindig a Borsot vásárolja; már csak a keresztrejtvény végett is…

Miért szükséges megnyírni a birkákat?

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat – írja a nool.hu. A birkát erre a célra készített, speciális ollóval, vagy géppel nyírják. Az állatokat olyan helyre terelik, ahol könnyen meg tudják fogni őket. A gyapjú tisztaságának megóvása érdekében érdemes a munkálatokat olyan területen végezni, ami tiszta, nem keveredik bele széna, szalma és egyéb hulladék. Azért, hogy az állat nyugodtan maradjon, leültetik vagy elfektetik. A művelet befejezése után az esetleges bőrfelületi sérüléseket le kell kezelni a légy beköpése ellen, valamint a fertőzés elkerülése miatt.