Energia-vészhelyzet: összeomolhat a német gazdaság

A német belpolitika legdontosabb témája hosszú hetek óta az orosz–ukrán háború, illetve a Moszkvával szembeni uniós szankciók nyomán előállt energiaválság. A különböző pártok megmondóemberei hetek óta arra készítik fel a közvéleményt, hogy az előttük álló néhány hónap, főként a hideg téli évszak évtizedek óta nem látott megpróbáltatásokat tartogathat a lakosság számára. 

Igazi káosz fog kialakulni télen, de az az érzésem és a félelmem, hogy a helyzet komolyságát még nem mindenki fogta fel

- ezt például Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke jelentette ki egy hétvégi interúban. A pánikkeltés pedig egyáltalán nem alaptalan, a német kormány ugyanis attól tart, hogy Moszkva leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken a hétfőn kezdődött tíznapos karbantartás után. 

Nyugat-Európa lábon lövi magát

A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai vállalat június közepén nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. Robert Habeck zöld gazdasági miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot. A szövetségi hálózati ügynökség számítási modelljei szerint a tartós leállás télen gázhiányhoz vezethet Németországban. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége. Az Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezésének folyamatát pedig még februárban függesztette fel a német kormány az orosz háborús lépésekre reagálva. Az azonban jól látszik, hogy a Brüsszel által meghozott oroszok elleni szankciók rendszerint nem Moszkvának okoznak fejfájást, hanem Európának. Egy friss adat szerint ugyanis Oroszorszáűg államháztatási adatai jobbak, mint az elmúlt években bármikor. A szankciók miatt elszálló olajárak miatt az oroszoknak 23 milliárd euróval több bevétele volt 2022 első félévében, mint egy évvel korábban. 

A magyaroktól vennék el a gázt

Erre a problémára azonban már Brüsszelben is kezdenek rádöbbenni. Az Európai Néppárt elnöke, Mafred Weber például olyannyira pánikba esett az egyre nagyobb problémát okozó energiaválság miatt, hogy az elmúlt évek egyik legblődebb javaslatával állt elő:

A bajor politikus szerint „igazságosan" kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, emiatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a nyugati országok sodorták bele az Uniót az energiahiányt okozó embargós hisztériába, most azoktól az országoktól – köztük Magyarországtól – akarják elvenni a tartalékot, amelyek reálisan gondolkodtak.

Fontos tudni azt is, hogy a németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter, míg a magyarorzsági tározóké 6,3 milliárd. Ez azt jelenti, hogy ha csak a lakossági felhasználást vennénk figyelembe, akor a közel 10 milliós Magyarországon lakosságarányosan több mint kétszer akkora a kapacitás, mint a több mint 83 milliós Németországban. Vagyis a németek eleve elmulasztották kiépíteni a megfelelő tározói kapacitást, most pedig – a kezdeti ellenállásukkal szembemenve – csatlakoztak a hisztérikus embargópolitikához. Ezért követelnek szolidaritást a reálisan gondolkodó országoktól.

Teljes iparágak omolhatnak össze a gázhiány miatt

Teljes iparágakat – mint az alumínium-, az üveg- vagy a vegyipart – fenyeget összeomlással a földgázhiány Németország szakszervezeti szövetségének vezetője, Yasmin Fahimi szerint. Fahimi a Bild am Sonntagnak nyilatkozva elmondta, hogy mindez brutális következményekkel járna a teljes német gazdaság és a munkahelyek számára. A 346 ezer embert alkalmazó vegyipar például a harmadik legnagyobb iparág az ország befektetési ügynöksége szerint. Tekintve, hogy a szektor nem csupán energiatermelés céljából, de alapanyagként is rászorul a földgázra, érintettsége kiemelkedő.

A német gazdaság egésze is rendkívüli mértékben függ az orosz energiahordozóktól, mely az import 35 százalékát teszi ki az országban. 

Komoly energiagondoktól tart Európában a Nemzetközi Energiaügynökség

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy látja, hogy az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban – derül ki az MTI beszámolójából.

Az idei tél nagyon-nagyon nehéz lesz Európában

 - figyelmeztetett Fatih Birol, az IEA igazgatója egy keddi sydneyi energiafórumon. Az energiaellátás az egyik fő probléma - mondta. "Ez komoly hatással lehet a világgazdaságra" - mondta az energiaipari lobbicsoport vezetője.

Birol szerint a világ még soha nem élt át a mostanihoz hasonlóan mély és összetett energiaválságot. Könnyen előfordulhat, hogy a neheze csak ezután következik.

3 lépcsős veszélyhezeti terv

Németország három lépcsős veszélyhelyzeti tervet állított fel az orosz gázellátás apadása miatt. Ebből már a második fokozat aktiválását is elrendelték, vagyis a helyzet drámainak mondható.

• 1.: Korai figyelmeztető szint: Az első szakaszban egy kríziscsapat áll fel a Szövetségi Gazdasági Minisztériumon belül, amely az érintett szervek és energiaszolgáltatók szaekembereiből épül fel. A gázszolgáltatók és a gázvezetékek üzemeltetői kötelesek rendszeresen értékelni a helyzetet a szövetségi kormány számára. Az állam azonban még nem avatkozik közbe, helyette a gázkereskedők, beszállítók és az átviteli és elosztórendszer-üzemeltetők piaci alapú intézkedésekkel próbálják biztosítani a megfelelő gázellátást.
• 2.: Riasztási szint: A piaci szereplők az úgynevezett riasztási szinten is elsősorban önerőből próbálnak meg a helyzet enyhítéséről gondoskodni. Az ellátás biztonsága érdekében a szövetségi kormány azonban további támogatást is nyújthat, például azáltal, hogy segíti a gázellátási láncban részt vevő vállalatokat abban, hogy fizetőképesek maradjanak meredek áremelkedés esetén, vagy az energiabiztonsági törvényben meghatározott intézkedésekkel.
• 3. Vészhelyzeti szint: Ha a korai figyelmeztetési vagy riasztási szint intézkedései nem elegendőek, vagy az ellátási helyzet tartósan romlik, a szövetségi kormány rendelettel vészhelyzetet hirdethet ki. Ebben az esetben
  „kiugróan nagy gázigény, jelentős gázszolgáltatási zavar vagy egyéb jelentős ellátási helyzetromlás áll fenn”. Ezzel a lépéssel a szövetségi kormány rendkívüli szabályozást adhat ki az energia felhasználásáról, elosztásáról, szállításáról és megtakarításáról az energiabiztonsági törvény keretében. Ezenkívül a Szövetségi Hálózati Ügynökség „szövetségi teherelosztóként” is használható, ha a gázpiacok már nem működnek. A Szövetségi Hálózati Ügynökség ezután felelős a gáz elosztásáért a hálózati üzemeltetőkkel szorosan együttműködve. Egyes fogyasztói csoportokat a törvény kiemelt védelemben részesíti, azaz lehetőség szerint a végsőkig kell a gázellátást biztosítani számukra. E védett fogyasztók közé tartoznak a háztartások, a szociális létesítmények, például a kórházak és a gáztüzelésű erőművek, amelyek a háztartások hőellátását is szolgálják.
  
  Magyarország energiaellátása biztosított

Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van, az európai vezetékrendszer működési problémái miatt az Oroszországból várt földgáz 88 százaléka érkezik hazánkba, de a kieső mennyiséget kompenzálni fogják – közölte június végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel beszélt telefonon, 

Nagy biztonságot ad nekünk a déli szállítási útvonal, ahonnan teljes egészében megérkezik a földgáz

– szögezte le, hozzátéve, hogy a hosszútávú gázvásárlási megállapodás tavalyi aláírása ismételten bebizonyította az értelmét.

Orbán Viktor: Energia-veszélyhelyzet van Európában

A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggelre a Karmelita kolostorba összehívta a kormánykabinetet, amelynek tagjai a szakmai kabineteket vezető miniszterek. kabinetvezetői értekezletet azért tartják, mert energia-veszélyhelyzet van Európában; az ukrajnai háború miatt emelkednek az energiaárak, és az elmúlt napokban világossá vált, hogy az őszi-téli időszakban nem lesz elegendő gáz az Európai Unió országaiban.