Német külügyminiszter: Ha nem kapunk gázt, felkelések lesznek
Borús politikai jóslat.
Hiába indult újra az Északi Áramlat és jön ismét orosz gáz a Balti-tenger alatt Németországba, június második feléhez hasonlóan csak csökkentett mennyiség érkezik. A téli gázellátás problémás lehet, a már egyébként is magas világpiaci gázárak pedig elszabadulhatnak. A német külügyminiszter felkelésektől tart gázhiány esetén.
Mégsem igazolódtak be a nyugati félelmek ellenére, miszerint az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom – válaszul az Oroszország elleni uniós szankciókra – nem fogja újraindítani a gázszállítást a karbantartás miatt július 11-én leállt Északi Áramlaton.
A vezetéken, amely a Balti-tenger alatt szállít gázt Oroszországból Németországba, ismét érkezik gáz, erősítette meg az üzemeltető konzorcium, a Nord Stream AG egyik szóvivője a DPA hírügynökségnek. A szóvivő szerint mintegy
67 millió köbméter gáz, azaz erősen csökkentett mennyiség jön majd napi szinten az északi Áramlat gázvezetéken. Ez a teljes kapacitás mintegy 40 százaléka, azaz visszaállt a karbantartás előtti állapot.
Klaus Müller, a Bundesnetzagentur (a gázvezetékeket felügyelő német szövetségi hálózati ügynökség) vezetője elmondta, hogy jelenleg mindössze 30 százalékon áll a teljes kapacitás mutatója. Egy pénteki interjúban pedig arról is beszélt, hogy nem következett be ugyan „a legrosszabb forgatókönyv”, de még nem múlt el a veszély:
„Jelenleg ki vagyunk szolgáltatva Oroszországnak, ők döntenek ugyanis arról, mennyi gázt továbbít nekünk az Északi Áramlat 1”.
Klaus Müller szerint ezért is fontos a takarékoskodás és egyéb források bevonása. Kiemelte, hogy még 40 százalékos kapacitás-kihasználtságnál is „jelentős erőfeszítéseket” kell majd tenni annak érdekében, hogy „jól átvészeljék” a következő telet. Ráadásul a gáztárolók feltöltésénél már az azt követő, 2023-24-es télre is gondolni kell.
Németországban már egy hónapja van érvényben a földgázellátási válsághelyzet második riasztási fokozata.
Az orosz gáz mennyisége mindenesetre nagy hatással lehet a német (és persze nem csak a német) gazdaságra, a gázárakra és így az egész lakosságra is.
A kieső mennyiséget ugyanis a piacról kell pótolni, márpedig a cseppfolyósított gáz 2,5-szer drágább az orosz vezetékes gáznál.
Németországban jelenleg 65 százalékos az átlagos töltöttség a Bundesnetzagentur tegnapi jelentése szerint.
A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy a nagykereskedelmi árak a szállított mennyiség csökkenése miatt „érezhetően növekedtek”, „magas szintre álltak be”, és mind a cégeknek, mind a háztartásoknak „egyértelmű áremelkedésre” kell berendezkedniük. Sokan már most az árak duplázódásával szembesülnek
– ez az éves elszámolás idejétől is függ –,
jövőre pedig a havi gázszámla minimum a háromszorosára nő majd Klaus Müller szerint és a német külügyminiszter is már lázadásokkal számol a helyzet további romolása esetén.
„Ha nem kapjuk meg a gázturbinát, akkor nem fogunk több gázt kapni, és akkor többé egyáltalán nem fogjuk tudni támogatni Ukrajnát, mert a népfelkelésekkel leszünk elfoglalva” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter. Hozzátette, hogy
„továbbra is szükségünk van a gázra Oroszországból.”
A teljes cikk ide kattintva olvasható el.
A fenyegető nyilatkozatok és az elhibázott szankciós politika eredménye, hogy ma már nem az a kérdés Németországban, hogy mennyibe kerül az energia, hanem az, hogy lesz-e belőle egyáltalán elegendő – nyilatkozta Hortay Olivér közösségi oldalára feltöltött videójában.
A Századvég Gazdaságkutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője elmondta, a német politikai elit egy hónappal ezelőttig egyszerűen nem vett tudomást arról, hogy a gázigényük jelentős részét Oroszországtól szerzik be, és hogy azt rövid távon nem lehet helyettesíteni.
Mint kiderült, Németország vezetése politikai haszonszerzés reményében szembefordult hazája és az Európai Unió érdekeivel. Hogy demonstrálják oroszellenességüket, a képviselők hamis adatokra hivatkozva lebegtetették az embargót, és minden fórumon elmondták, hogy amint lehet, teljesen leválnak az orosz energiahordozókról – tette hozzá.
Elmondása szerint június közepén megérkezett a válasz: Oroszország egy technikai hibára hivatkozva elzárta német gázszállításait, és ezt az állapotot egészen a két ország közötti vezeték karbantartásának végéig fenn kívánja tartani.
Moszkva lépése hidegzuhanyként érte Németországot. A legnagyobb lakásbérbeadó cég már félmillió háztartás energiaellátását korlátozta, korábban magabiztos politikusok pedig éppen arra próbálják rávenni a családokat és vállalatokat, hogy önként mondjanak le gázfogyasztásuk egy részéről – magyarázta a szakértő.
Hortay Olivér kifejtette: a probléma egész Európát érinti. Tavaly az EU orosz gázimportjának több mint harmada a német vezetéken keresztül érkezett, és mivel a tagállamok energiapiacai szorosan összekapcsolódnak, a kieső mennyiség a közösség egészében hiányt okoz. A szállítás korlátozása és a teljes leállás lehetősége valamennyi országban új helyzetet teremtett – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy míg korábban az energiaválság okozta áremelkedés jelentette a fő kihívást, mostanra az ellátás került veszélybe, és az ár másodlagossá vált. Bár szerinte néhány politikus kötelező szolidaritást és központi gázelosztást sürget, a valóságban éppen az ellenkező folyamat zajlik.
Hangsúlyozta: az, hogy holnap mennyi gázhoz lehet majd hozzájutni, teljesen bizonytalanná vált, így versenyfutás kezdődött a tagállamok között.
A szabály a következő: aki képes kellő mennyiségű forrást előteremteni az egyre dráguló gáz megvásárlásához, az fel fogja tudni tölteni a tárolóit és elkerülni a legrosszabbat, az ellátás korlátozását. Aki nem, annak viszont – Németországhoz hasonlóan – családokat és vállatokat kell majd lekapcsolnia a hálózatról, kockáztatva ezzel a gazdasági és társadalmi katasztrófát – összegezte Hortay Olivér.
Kétségbeesett spórolás
Július 11-től tíz napig nem kap gázt Németország az oroszoktól az Északi Áramlat–1 vezetéken keresztül, a Gazprom az éves karbantartásra hivatkozik. A német szövetségi parlamentben a képviselők és munkatársaik irodáit és az adminisztrációs részleget télen 22 fok helyett csak 20 fokra szabad felfűteni, nyáron pedig az eddigi 24–26 fok helyett 26–28 fokra lehet állítani a klímát. Hasonló intézkedést vezetne be Saar-vidék állami parlamentje is, csak 20 fokig fűtenének télen, azt viszont még vizsgálják, hogy a 19. századi műemlék épületben ez hogyan valósítható meg.
Németországban a súlyosbodó energiaválság miatt az utóbbi időben több vezető is spórolásra szólította fel a németeket. Peter Hauk baden-württenbergi miniszter például elismerte: az energiahordozók hiánya miatt télen lehetnek problémák a fűtéssel. De szerinte a 15 Celsius-fokos szobahőmérséklet megfelelő télen, legfeljebb fel kell majd venni egy pulóvert. Klaus Müller, a német közműszolgáltatást szabályzó hálózati ügynökség vezetője pedig arról beszélt, az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak.
Németország legnagyobb ingatlancége, a Vonovia csökkenti a központi fűtés hőmérsékletét éjszaka, hogy így spóroljon a gázzal. A cég bejelentette, hogy este 11 óra és reggel 6 óra között csak 17 fokra fűtik fel a lakásokat, a nap többi részében viszont nem lesz változás. A fűtés letekerésével akár 8 százalékkal csökkenthet a fűtés költsége a cég szerint.
(Ripost)
