Tusványoson keresik a magyar válaszokat korunk sorskérdéseire
A kedd esti koncertek után, szerda délelőtt tartották a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – Tusványos hivatalos megnyitóját, ezzel két év kihagyás után újra megkezdődtek az előadások, kerekasztal-beszélgetések és koncertek Tusnádfürdőn. Orbán Viktor miniszterelnök pedig szombat délelőtt tart előadást.
Az idei tábort Németh Zsolt a Külügyi Bizottság elnöke, Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg.
A magyarok számára nincs más alternatíva, mint a béke
Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár a megnyitón arról szólt, hogy a rendszerváltás idején szervezték az első Bálványosi Szabadegyetemet, amelyen annyi termékeny ötlet, gondolat született, ami a nemzetpolitikára is nagy hatással volt, és nem egy gondolatból, ötletből – azóta több évtizede – már működő valóság lett. Az államtitkár úgy fogalmazott: Számunkra kétszer van Szilveszter, egyszer Szilveszter napján és az új év kezdetén, a következő pedig a Tusványos, hiszen nemzetpolitika szempontjából itt kezdődik el a következő év. Tehát a 2023-as év nemzetpolitikai alapjait most fektetjük le, tette hozzá, kiemelve: „Számunkra, a magyarok számára a legfontosabb – és más alternatíva nincs is – a béke”.
Az EU komoly vesztese a háborúnak
Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a megnyitón arról beszélt, van gond a világban, van ok az aggodalomra, de mi nem azért vagyunk itt Tusványoson, hogy kikerüljünk ezekből a gondokból, hanem azért, hogy megtaláljuk a megfelelő alapállást, a megfelelő válaszokat. Ezért is volt jó döntés a „Van, ami örök" jelmondat kiválasztása. Hiszen – mint fogalmazott, nagyon nagy szükség van arra, hogy megtaláljuk, mi az, ami örök, ami viszonyítási pont lehet ebben a nagyon bizonytalan és változó világban. Németh Zsolt a háború és Közép-Kelet-Európa viszonyáról tartott beszélgetésen azt mondta, Európa feje fölött az euró árfolyam, az infláció és az energiaárak emelkedése szempontjából nagyon sűrű fellegek gyülekeznek, ehhez társul a nemzetközi diplomáciában tapasztalható káosz.
Téves döntés volt a szankciókat az energiára is kiterjeszteni
Az Európa jövőjéről rendezett fórumon Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte: Magyarország fontosnak tartja az Európai Unió egységének megőrzését, ugyanakkor téves döntésnek tartja, hogy az Európai Unió az energiára is kiterjesztette az Oroszországgal szembeni szankciókat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Európa jól vizsgázott a koronavírus-járvány alatt, de a háború következményei miatt elveszítheti versenyképességét, a szankciók kiterjesztése az energiára ugyanis egyáltalán nem, vagy alig fáj Oroszországnak, Európa gazdaságát azonban rövid távon térdre kényszerítheti.
Európát a saját szankciói gyengítik
Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a Vihar előtt, vihar után? – Infláció, energiaár, recesszió című panelbeszélgetésen hangsúlyozta az Európai Uniót lényegében saját szankciói gyengítik, a kérdés az, hogy túl tudja-e élni az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket? Úgy fogalmazott: Európának egyelőre szüksége van az orosz energiára, az átállás pedig hosszú időbe telik és források kellenének hozzá. A meghozott szankciók nem működnek, ráadásul ebben az ügyben nemzetközi együttműködés sincs, és nagy gondot okoz az uniónak az euró és a dollár árfolyamának változása. A pénzügyminiszter megerősítette: a magyar kormány ragaszkodik a békéhez és a biztonsághoz, arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló forrásokat az eddig elért társadalmi-gazdasági eredmények megőrzésére fordítsa. Közölte: az infláció megfékezését a magyar kormány árstoppal igyekezett megfékezni, de hosszú távon ez nem tartható fent, ezzel az intézkedéssel a nehezebb gazdasági környezethez való felkészülésre és az átállásra ad lehetőséget a hazai vállalkozásoknak.
Orbán Viktor először 1998-ban mondott beszédet a szabadegyetemen
A rendezvény fő szónoka idén is Orbán Viktor miniszterelnök lesz, aki július 23-án, szombaton mond beszédet a rendezvény résztvevői előtt. A kormányfő először 1998-ban mondott beszédet Tusványoson. Első alkalommal, frissen megválasztott miniszterelnökként Magyarország NATO-tagságának fontosságáról beszélt, a későbbi években pedig rendre politikai programadó beszédekké váltak az itteni felszólalásai. 2014-ben itt szólt először az illiberális demokráciáról, 2016-ban pedig itt állt ki Donald Trump amerikai elnökjelölt mellett, aki később az Egyesült Államok 45. elnöke lett. A legutóbbi alkalmon, 2019-ben Orbán Viktor arról beszélt, hogy a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, biztató pályán van, további fejlődését pedig nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély. Az idei szabadegyetemen vélhetően a miniszterelnök először elemzi majd hosszabban az orosz–ukrán háborút, és a konfliktussal járó háborús infláció kezelésének lehetőségeit.
A Tankcsapda és Nagy Feró indította a tusnádfürdői koncertprogramot
A Transylvanium, majd Nagy Feró és a Beatrice, valamint a Tankcsapda koncertjével kezdődött meg kedden a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor a székelyföldi Tusnádfürdőn. Az egyhetes programsorozat nulladik napja a zenei program elindulásáról és a táborlakók beköltözéséről szólt a gyógyfürdőjéről híres Olt-parti kisvárosban. A rendezvény zenei nagyszínpadán, a Petőfi színpadon vasárnap hajnalig tartanak a koncertek, fellép a Margaret Island, a Kowalsky meg a Vega, az Aurevoir, a Bagossy Brothers Company, a 4S Street, a Blahalouisiana, Szabó Balázs Bandája és a Honeybeast is. A részletes program a Tusvanyos.ro honlapon érhető el.
Orbán Viktor miniszterelnök idén is megtartotta szokásos egyeztetését tusnádfürdői előadása előestéjén a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőivel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.
A megbeszélésen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Forró Krisztián, az MKP elnöke, Pásztor István, a VMSZ elnöke, Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, és Horváth Ferenc, MMÖNK elnöke vett részt, a magyar kormányzat oldaláról pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár illetve Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
A megbeszélésen elhangzott, hogy az elhúzódó ukrajnai háború nemcsak Magyarországot, hanem a határon túli magyar nemzetrészeket is súlyosan érinti, ezért folyamatos egyeztetésre van szükség a gazdasági és társadalmi károk elhárításához. A résztvevők kifejezték szándékukat, hogy a válság ellenére is meg fogják őrizni a magyar nemzetpolitikának az elmúlt tizenkét évben elért eredményeit.
Orbán Viktor eddigi tusnádfürdői megszólalásai a magyar politikai élet legnagyobb hatású témakijelölő beszédei – áll a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében. Az itt megfogalmazott gondolatok jelentik a kormányzás intellektuális kereteit, az elvi kijelentések mindig konkrét intézkedésekben öltöttek testet.
A tusnádfürdői szónoklatok meghatározzák a stratégiai horizontot a magyar jobboldal számára, de viszonyítási pontot jelentenek a tágabb, közép-európai politikai közegben is.
Ismert, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gondolata a hidegháborús világ végóráiban született 1988–89-ben. A romániai falurombolás elleni bátor kiállásának köszönhetően vált nemzetközi súlyú eseménnyé.
A Fidesz és a brit Szociálliberális Demokrata Párt ifjúsági szervezete közös nyilatkozatban szólította fel az Egyesült Királyságot és a magyar kormányt, hogy indítványozzanak vitát az Egyesült Nemzetek közgyűlésén: tárgyalják meg a kisebbségek jogi helyzetét és a hétezer falu lerombolását Erdélyben.
Felszólították továbbá a Ceauşescu-rezsimet, hogy hagyjon fel az etnikai asszimilációt és diszkriminációt célzó politikájával. A közlemény magyarországi és erdélyi magyar szerzői ekkor személyes szabadságukat tették kockára gondolataik megfogalmazásával.
Az első tábort 1990 júliusában szervezték meg Bálványosfürdőn magyarországi és erdélyi magyarok, valamint velük szimpatizáló britek. A rendezvény néhány alkalom után már csak a nevében maradt diáktábor, 1993 óta bálványosi folyamatról beszélhetünk.
Az eseményt kezdetben erdélyi fókusz jellemezte, ami később Kárpát-medencei, majd európai távlattá szélesedett. A közép- és kelet-európai politikai elit jelentős része az euroatlanti integrációtól remélte az etnikai konfliktusok enyhülését a kilencvenes években.
A NATO, illetve az Európai Unió bővítését követően azonban fokozatosan világossá vált, hogy a nyugati elit nem kívánja egyenrangú partnerként kezelni a térség országait. Mindent megtettek, hogy Közép-Európában ne alakulhasson ki hatékony regionális együttműködés és önálló érdekképviselet.
A nagyhatalmak nehezítették a térség önállósodását és belső kohézióját, az itteni országokat pedig igyekeztek sugarasan magukhoz kapcsolni.
Az illúziók szertefoszlását követően újfajta közös, közép-európai gondolkodás vette kezdetét, és ennek fontos helyszíne lett az akkor már Tusnádfürdő mellett megrendezett esemény.
Mindenkori vezérszónoka Orbán Viktor lett, akinek beszédei az évek előrehaladtával dimenziót váltottak. Egyre gyakrabban osztotta meg a hallgatósággal történelem- és politikafilozófiai belátásait – a közérthetőséget mindig szem előtt tartva – írja a Ripost.
