Befejezi a munkát, más kihívások elé szeretne nézni Karikó Katalin.
A világhírű magyar biokémikus nemrég egy nagyinterjút adott, amelyben az életéről, az mRNS vakcináról és az új feladatairól is mesélt, illetve arról, miként vélekednek a magyar tudósokról nyugaton.
Karikó Katalin magyar biokémikus, az mRNS-vakcina egyik feltalálója már több mint 70 elismerést, kitüntetést kapott, amelyek kifejezték, milyen hatalmas áttörést ért el kollégáival a sejtszintű gyógyítás terén.
A professzor már kulturális ikonnak is nevezhető, hiszen arcképe tavaly egy budapesti tűzfalra is felkerült a Krisztina körút 30. alatt. A kutató már látta is a művet, s mint mondta, nagyon meghatódott annak láttán.
– Remélem, jó hatással van a fiatalokra, inspirálja őket a szorgalmas tanulásra és a kitartásra – nyilatkozta Karikó Katalin a Nők Lapjának.
A tudós azt is kifejtette, mit gondolnak nyugaton a magyarokról: szerinte Amerikában is tudják, hogy a magyarok dolgos, szorgalmas emberek, vagyis nem csak mi hisszük, hogy a magyar tudomány világhírű, bár Karikó Katalin szerint egy kis összefogassál még többre tudnánk jutni.
– És ha összefognánk és segítenénk egymást, még többre jutnánk. Ha sok kutatónak nem lenne akkora az egója, jóval előrébb tarthatna a világ. Csak sokan nem akarják az eredményeiket másokkal megosztani, mert maguknak kívánják a dicsőséget. Utóbbiért én nagyon ritkán küzdöttem, talán egyszer vagy kétszer: az egyik alkalommal akkor, amikor Drew Weissmannal szabadalmaztattuk az RNS-eljárásunkat. A beadáskor az én nevem szerepelt elöl, de amikor a hivatalból visszajött az egyetemhez a szabadalom, kiderült, hogy megcserélték a nevünket, biztos azt gondolták, ő az okosabb. Na, akkor az asztalra csaptam! Igaz, hogy a korrigálásért az egyetemnek fizetnie kellett, de ezt akkor sem hagytam – nyilatkozta Karikó.
A kutató egy nagy bejelentést is tett az interjúban: szeptember végétől már nem dolgozik a BioNTechnél.
Szeptember végén befejezem a munkám a BioNTechnél. Új feladatok várnak rám, elsősorban szeretnék végre a tudományos munkában újra elmélyülni, mert az elmúlt másfél évben kevesebb idő jutott erre
– árulta el a tudós.