Csalás és pénzmosás gyanújával indulhat nyomozás Márki-Zay Péterék amerikai pénzei miatt
Rendőrségi nyomozás indulhat a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett több száz millió forintos amerikai támogatása ügyében – értesült a Magyar Nemzet. Arról, hogy amerikai pénzek érkeztek Márki-Zay Péter mozgalmához, maga az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje beszélt egy műsorban. Ezután tett egy magánszemély feljelentést, amit jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgál.
Forrás: MTI
Csalás és pénzmosás miatt indulhat nyomozás a Márki-Zay Péter fémjelezte Mindenki Magyarországa Mozgalom amerikai finanszírozása ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet.
A feltételezett külföldi pénzek kapcsán a közérdeki bejelentéseiről elhíresült Tényi István tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen. Ők a dokumentumot a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) küldték meg, tőlük pedig a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) kerültek az iratok. Az ORFK kommunikációs szolgálata megkeresésünkre azt közölte, hogy az ügyben feljelentéskiegészítést rendeltek el. Ez annyit jelent, hogy a rendőröknek összesen harminc napjuk van arra, hogy döntsenek a nyomozás megindításáról vagy a feljelentés elutasításáról.
Ismert, Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból.
Azt is elárulta, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sokan adták össze. A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.
– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. A politikus továbbá megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz.
A DatAdat választási kampányban kirobbant, „sajátos” adatkezelési ügyével összefüggésben egyébként a rendőrség szintén nyomozást indított.
Visszatérve a Márki-Zay-féle amerikai finanszírozási botrányhoz, abban ifjabb Lomnici Zoltán is megszólalt, szerinte az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozó hatóságnak igenis van hatásköre kivizsgálni a történteket. A Magyar Nemzetnek hangsúlyozta, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Hozzátette azt is, hogy a baloldali pártoknak azt kell igazolniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe. A Magyar Nemzet ezzel összefüggésben cikksorozatban tárta fel az elmúlt napokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel.
A finanszírozási botránnyal kapcsolatban Horváth József biztonságpolitikai és titkosszolgálati szakértő pedig arra tért ki, hogy senkinek nem lehet kétsége afelől, az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek a kampányukba.
– Ennek számos módja lehetett volna, felvásárlás, állami tulajdonban lévő, jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk – fogalmazott Horváth, aki szerint egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatnak minősül, ha ellenőrizetlen, tisztázatlan tulajdoni hátterű szervezeteken keresztül külföldről befolyásolják a magyar belpolitikai folyamatokat. – Éppen ezért a nemzetbiztonsági törvény mihamarabbi módosítására van szükség, hiszen a jogszabályt hozzá kell alakítani a jelenkor kihívásaihoz – jelentette ki Horváth József.
