Az elhibázott szankciós politika miatt 40 éve nem látott nagyságúra nőtt a drágulás a fejlett országokban. A balti államokban már a 20 százalékot is meghaladta az infláció mértéke.
Újabb történelmi csúcsra, 9,1 százalékra ugrott augusztusban az eurózóna éves inflációja a júliusi 8,9 százalékról. Az árakat továbbra is az energiaköltségek mozgatják elsősorban, de az élelmiszer-infláció is két számjegyűre emelkedett, míg az Európai Központi Bank számára különösen fontos nem energetikai célú ipari termékeknél 5 százalékos emelkedést mértek.
Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országait 40 éve nem látott nagyságú infláció sújtja. Az eurozóna országainak egy részében már a 20 százalékot is meghaladta az infláció mértéke. Az észtek, a lettek, a litvánok, a csehek, a bolgárok, a lengyelek, a románok, a szlovének, a szlovákok, a horvátok, a görögök, a spanyolok, Magyarországhoz hasonlóan az uniós átlagot meghaladó mértékű inflációval küzdenek.
Az Európai Unió 27 tagállamának együttes inflációs indexe is már meghaladja a 10 százalékot. Az inflációs előrejelzések az elmúlt fél évben mindenhol magasan emelkedtek, és a világ gazdasági térségei között az eurozóna inflációs indexe messze a legmagasabb.
Európa sérülékenységét jól mutatja, hogy a háborús körülmények a dollár nem látott mértékű erősödését idézték elő az euróval szemben. A német külkereskedelmi mérleg pedig 1991 óta először lett deficites. Ilyen a második világháború utáni gazdaságtörténetben mindössze kétszer fordult elő. A 70-es évek olajválságai idején és a német újraegyesítéskor. Ez a harmadik.
A pénzügyi piacok is idegenen reagálnak, emelkednek a kamatok, drasztikusan nőnek a hozamelvárások. Mindenhol a fejlett országokban, az Egyesült Államokban is. Az eurozóna is kettészakadni látszik, a mediterrán országokban a német kötvényekhez képesti felárak drasztikusan emelkednek. A Közép-Kelet Európai régió országait mindez messze az átlagot meghaladó mértékben érinti. A régió országaiban a legmagasabb az infláció, itt emelkednek a legjobban a hozamelvárások, a régió jegybankjai markáns kamatemelési ciklusokba kerültek. Az országkockázati felárak is jelentősen felfutottak a régió összes országában, mindenhol nő a költségvetési hiány és növekszik az államadósság.
Szembe kell nézni a ténnyel: Európa egy gazdasági válság küszöbén áll, és ez a várható válság a közép-európai országokat súlyosan érintheti!
Amikor egy válság kirobban, a helyes kezeléséhez tisztában kell lennünk azzal, hogy mi az oka. 2008-ban világszerte, Magyarországon is egy pénzügyi válság volt. A bankrendszer állapota, az eladósodás, a devizahitelek idézték elő. Két évvel ezelőtt az átmeneti gazdasági visszaesést a járvány okozta. A járvány miatt zártak be munkahelyek, a járvány miatt bezáruló határok jelentettek nagy veszélyt egy olyan nyitott, exportorientált gazdaságnak, mint Magyarország.
Magyarország ezt a helyzetet jól kezelte, ám az Ukrajna elleni háború miatt Oroszország ellen meghozott uniós szankciók egész Európában visszavetették a gazdasági növekedést, a megugró energiaárak pedig történelmi csúcsra emelték az inflációt. Aggasztó, hogy Németország is rövidesen is kétszámjegyű inflációval szembesülhet, és az ottani gazdasági visszaesés az EU többi országait még nehezebb helyzetbe hozza.